Emberigén-szabadalmakról dönt az amerikai bíróság

A kilenctagú testület jelezte, hogy várhatóan csak egy szűken értelmezhető ítéletet fog hozni az ügyben és megpróbál kompromisszumra jutni abban a kérdésben, hogyan tegyenek különbséget a természetes és a mesterségesen előállított genetikai anyagok között. A biotechnológiai ipar képviselői szerint a bíróság sokmilliárd dollárnyi befektetést riaszthat el, ha átfogóan értelmezhető verdiktet hoz a Myriad-ügyben. Egy hozzávetőleg 150 ezer kutatót és pácienst, valamint szervezeteket képviselő összefogó felperes csoport viszont azért harcol, hogy az emberi géneket, beleértve a mesterségesen előállítottakat is, ne lehessen szabadalmaztatni.A felperesek 2009-ben a Myriadnak összesen kilenc olyan szabadalmát támadták meg, amelyek két emberi génre, a BRCA1-re és a BRCA2-re vonatkoznak. Ezek egyike a mell- a másik pedig a petefészekrákhoz köthető. A peres felek vitája lényegében arról folyik, hogy a két említett gén természetes képződmény-e avagy szellemi termék. Komoly kérdésként vetődik fel továbbá, hogy a gének szabadalomvédelme akadályozza-e a kutatást és okoz-e kárt a betegeknek.Korábban egy szövetségi bíró arra a megállapításra jutott, hogy a Myriad által bejegyeztetett szövetségi szabadalmak érvénytelenek, ám a fellebbviteli bíróság ezzel ellentétes ítéletet hozott. Így került az ügy a legfelsőbb bíróság elé. Az Obama-kormányzat, amely hivatalosan egyik fél pártját sem fogja, azt szorgalmazza, hogy az ügyben kompromisszum jöjjön létre. Washington álláspontja szerint a "szintetizált genetikai anyagok" szabadalmaztathatók, mert azok emberi találmányok eredményei. Az olyan eltávolított vagy izolált emberi DNS azonban, amelynek nem változtatták meg jelentősen szerkezetét, a kormány szerint nem védethető le.Ha a bíróság végül erre, vagy ehhez hasonló álláspontra jut majd, akkor a Myriad több, a komplementer DNS-re (cDNS-re) vonatkozó szabadalma érvényben maradhat. Az amerikai szabadalmi és védjegyhivatalnál eddig több mint négyezer emberigén-szabadalmat jegyeztek be. A szabadalmak becslések szerint az emberi genom mintegy 40 százalékát fedik le.A szabadalmak jogosságát vitató felperesek között található egyebek között az Amerikai Orvosok Egyesülete, az Amerikai Humángenetikai Társaság, az Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU) és James Watson, aki 1953-ban az azóta elhunyt Francis Crickkel együtt felfedezte a DNS kettős spirálját.