"A tokhal rendkívül veszélyeztetett faj. A túlhalászás és a piaci nyomás jelentette veszély mellett az infrastrukturális tervek a vándorlásukat is akadályozzák" – mondta Csibi Magor, a WWF romániai igazgatója bukaresti sajtótájékoztatóján.

Csibi Magor szerint a Romániában 2006-ban bevezetett, tíz évig érvényes halászati tilalom ellenére - amelyet Bulgáriában 2011-ben fogadtak el -, a vadon élő tokhal illegális halászata folytatódik, főként a Duna-deltában, ahol sok lakosnak a halászat az egyetlen bevételi forrása.

"Románia és Bulgária az Európai Unió utolsó két országa, ahol életképes vadon élő tokhal-populáció található, de ha a csúcstechnológiával folytatott orvhalászat folytatódik, kihalás fenyegeti ezeket a halakat" – közölte Jutta Jahrl, a WWF és a TRAFFIC vadon élő állatok kereskedelmét felügyelő program közös jelentésének szerzője. Bolgár halászok a kutatóknak azt mondták, hogy az orvhalászok a hagyományos módszerek mellett hangradart és műholdas helymeghatározót is bevetnek.

A jelentés szerint a WWF 30 Romániából és Bulgáriából származó kaviármintát vizsgált meg. Az esetek kétharmadában illegálisan, a CITES (a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló) egyezmény megsértésével szerezték be és értékesítették a kaviárt.

"A huszonharmadik órában vagyunk, ha nem intézkedünk a vadon élő tokhal-populációk helyreállítása érdekében, nem lesz több tokhal, gyermekeink és unokáink már nem fogják ismerni ezt a fajt" – mondta Lucia Ana Varga, a román környezetvédelmi tárca államtitkára.

A WWF adatai szerint a romániai tokhalfogás az 1940. évi 1144 tonnáról 2005-re, a halászati tilalom érvénybe lépése előtti utolsó évre 1940 tonnára nőtt. Románia, amely a WWF és a TRAFFIC adatai szerint 1998 és 2006 közötti 26 tonnás kivitelével az öt legnagyobb kaviárexportőr ország között volt, 2006 óta nem exportál kaviárt. Az elmúlt évek során létesített haltelepek révén azonban várhatóan ismét megindulhat a kivitel, ezúttal halgazdaságokban tenyésztett halak ikrájáé.