Németországban a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan csökken az elvándorlás és emelkedik a hazaköltözők száma. 2010-ben még több mint 10 ezer német külföldi munkavállalását segítette az erre hivatott szervezet, 2012-ben már csak 5700 munkavállalót közvetített ki külföldi állásokba, az idén pedig szeptember végéig csupán 2000 ember elhelyezkedésében kellett közreműködnie.
A németek külföldi munkavállalását segítő állami intézmény (ZAV) sokáig tömegesen helyezett el német munkaerőt külföldön. Például építőmunkásokat Spanyolországban vagy szobalányokat Ausztriában. Az országos munkaügyi ügynökség (BA) szervezeti keretében működő ZAV szakértői három éve még a munkaidejük 80 százalékában a külföldön elhelyezkedni kívánó ügyfelekkel foglalkoztak, azóta viszont megfordultak az arányok. A szervezet működése 2010 óta "teljesen átalakult" – mondta Monika Varnhagen igazgató a Die Welt című lap online kiadásában megjelent összeállításban.
A ZAV 2010-ben még több mint 10 ezer német külföldi munkavállalását segítette. 2012-ben már csak 5700 munkavállalót közvetített ki külföldi állásokba, az idén pedig szeptember végéig csupán 2000 ember elhelyezkedésében kellett közreműködnie.
Fordulatot jeleznek a statisztikai hivatal adatai is: a hazatérők száma évek óta emelkedik, míg a kivándorlóké csökken. 2008-ban például 175 ezer német állampolgár költözött el az országból, tavaly pedig már csak 133 ezer, míg a hazaköltözők száma a 2008-ban regisztrált 108 ezerről 155 ezerre emelkedett tavalyig.
A nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) becslése szerint a 35 országból álló OECD-térségben nagyjából 3 millió "határon túli" német élhet, ami a teljes német lakosság körülbelül 3,75 százaléka. A külföldön élők körében nagyjából egyharmados a felsőfokú végzettségűek aránya, ami jóval meghaladja a 21 százalékos országos átlagot.
A jól képzett munkaerő rendkívül mozgékony, ezért nem lehet arra számítani, hogy végérvényesen otthon marad, aki a jó gazdasági helyzet miatt hazaköltözik – figyelmeztet Thomas Liebig, az OECD migrációs szakértője, aki szerint a német lakosság gyors öregedése miatt Németországnak nemcsak a külföldre vándorló németek hazaköltözésére, hanem külföldi munkaerőre is egyre nagyobb szüksége van. A 80 milliós németországi lakosságban a 60 éven felüliek aránya már csaknem 30 százalékos, míg 1990-ben csak 20 százalékos volt, és a tendencia alapján 2025-ig több mint 5 millió szakember hiányára lehet számítani a munkaerőpiacon.
A hazaköltözők elhelyezkedésének támogatására nincsen külön állami program. Van viszont számos nem állami kezdeményezés, mint például a German Scholars Organization (GSO), amely diplomások elhelyezkedésében segít. Az utóbbi években indultak tartományi szintű programok is, köztük a Return to Bavaria, a bajor gazdasági minisztérium hazatérési programja, amely a GSO-val együttműködve évente 250 diplomás hazatelepedéséhez nyújt támogatást. "Németország nem engedheti meg magának, hogy semmit se tegyen azoknak a kiemelkedő tehetségű szakembereknek a visszaszerzéséért, akik itthon szerezték a tudásukat" – mondta a Die Weltnek Sabine Jung, a GSO ügyevezetője.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
