Vegyes eredményeket hozott az EU által 2008-ban meghirdetett és egy évvel később indított Keleti Partnerség program: a bevont egykori szovjet tagállamok – Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna – egyikével sem sikerült eljutni a társulási egyezmény aláírásáig. Ukrajna mellett Moldova ért a legtovább, Kisinyov és Brüsszel képviselői a napokban Vilniusban parafálják a társulási egyezményt, s a végleges aláírásra jövőre kerül sor.
Grúzia – ahol kiszorult a hatalomból az EU-pártiként számon tartott Mihail Szaakasvili államfő nevével fémjelzett csoport, és a Moszkva felé hajló erők kerültek vezető tisztségekbe – még nem lépett ki a partnerségből, de egyre lanyhább Tbiliszi lelkesedése. A kapcsolatokban akkor következhet be fordulat, ha Grúzia – Brüsszel figyelmeztetése ellenére – folytatja a hajtóvadászatot a régi rezsim emberei ellen. A változásokat az mutatja a legjobban, hogy miközben Moszkva eltörölte a grúz borokat sújtó, valószínűleg politikai megfontolásokból elrendelt beviteli tilalmat, korlátozásokat vezetett be a moldovai borokra és tömény italokra.
A szénhidrogénben gazdag Azerbajdzsán nem akarja magát elkötelezni sem a Keleti Partnerség, sem Moszkva mellett, így vele semmit sem terveznek elfogadni a litván fővárosban. Örményország viszont kihátrált az együttműködésből: már elkészült a szerződés szövege, amikor szeptemberben közölte, inkább az orosz vezetésű vámunióba lép be. Belaruszt Brüsszel jelenleg is szankciókkal bünteti az emberi és politikai jogok megsértése miatt. Minszket egy külügyminisztériumi vezető képviseli majd, s várhatóan Vilniusban is folytatódik az EU és Belarusz terméketlen szópárbaja.
