Megment minket az elmúlt napok nagy esője a brutális aszálytól?
Csak átmenetileg lélegezhetnek fel a kukoricával és napraforgóval foglalkozó termelők, a napokban érkező esők csak 1-2 heti túlélést biztosítanak az őszi betakarítású növényeknek.
Jelentős szavazattöbbséggel elfogadta a szerb parlament a Vajdaság új statútumára vonatkozó javaslatot kedden Belgrádban. Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke a tervezet előterjesztésekor azt mondta: kiegyensúlyozott javaslatról van szó, amely különböző elképzeléseket ötvöz, ezért politikai szempontból senki sem tekintheti magát győztesnek vagy vesztesnek.
A jelenlévő 194 képviselőből 186 támogatta és csak 5 ellenezte a dokumentum tervezetének elfogadását. Két képviselő tartózkodott, hatan pedig nem szavaztak. A legjelentősebb változások a tartomány végrehajtó szervének elnevezésére és a Vajdaság jelképeinek használatára vonatkoznak. A módosítás értelmében a Vajdaság kormányát ezentúl tartományi kormánynak lehet csak nevezni, Újvidék pedig nem a tartomány fővárosa, hanem adminisztratív központja lesz.
A képviselők többsége ugyanakkor kiemelte, hogy a Vajdaság Szerbia elidegeníthetetlen része, és ezért a tartomány alapdokumentuma összhangban kell, hogy álljon az alkotmánnyal. Az új statútum az alkotmánybíróság határozatának megfelelő formában fogalmazza meg a Vajdaságra vonatkozó jogköröket és szabályokat, ezért elfogadható a belgrádi parlament számára is.
A módosításra azért volt szükség, mert a szerb alkotmánybíróság decemberben az ország alaptörvényével összeegyeztethetetlennek minősítette a statútum szövegének kétharmadát. Szerbia északi tartománya fél évet kapott arra, hogy módosítsa a dokumentumot, mert az alkotmánybírák úgy vélték, ha azonnal hatályon kívül helyeznék a statútumot, azzal jogi űr keletkezne a Vajdaságban.
Pásztor István emlékeztetett arra, hogy 25 év alatt ez már a harmadik statútuma Szerbia északi tartományának. A dokumentum elfogadását követően újságíróknak erre vonatkozóan úgy fogalmazott: a vajdasági autonómia kérdése „nem elsősorban kisebbségi kérdés, mert a tartomány több mint 70 százalékát szerbek alkotják”. Amennyiben az autonómia kérdése a bizalom kérdése a többség és a kisebbség között, akkor ez inkább a „szűkebb Szerbiában” élő szerb többség és a Vajdaságban élő szerb kisebbség közötti bizalom kérdése.
A politikus korábban úgy értékelte: a szimbolikus, látszólag jelentéktelen változtatások mögött értékek vannak, így mindenki számára elfogadható, racionális döntések születtek a Vajdaság statútumának átírásakor. Szerinte nem volt túl sok lehetősége annak a bizottságnak, amely a módosításokat végezte, mert el kellett fogadni az alkotmánybírósági döntést, "nem azért, mert az ember a lelkében egyezik vele”, hanem mert az alkotmánybíróság döntése végleges és megkérdőjelezhetetlen. A statútumot egyébként június 6-ig hivatalosan is ki kell hirdetni ahhoz, hogy ne lépjen életbe az alkotmánybíróság fél évvel ezelőtti határozata.
