Thomas Oppermann, a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó SPD parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője egy vasárnapi lapinterjúban elmondta, hogy pártja "rugalmas pontrendszer" bevezetését javasolja.

Az EU-ban teljes a munkavállalás és a letelepedés szabadsága, az uniós állampolgárokra így nem vonatkozik az elképzelés, de hasznos lenne megvizsgálni,  hány emberre van szükség a munkaerőpiacon az EU-n kívüli térségekből, és ennek alapján egy pontrendszert kellene bevezetni rendszeresen változó ponthatárokkal - fejtette ki a politikus a Bild am Sonntag című lapban megjelent interjúban.

A javasolt eljárás szerint évente át kell tekinteni, hogy melyek a hiányszakmák, és kiemelkedően sok pontot kell adni azoknak a jelentkezőknek, akik értenek valamely szakmához, amelyben munkaerőhiány tapasztalható.

Pont járna a német nyelvismeretért is, a bevándorlási engedély megszerzéséhez szükséges ponthatárt pedig az EU-n belüli mukaerő-utánpótlási folyamat alapján kellene meghatározni, vagyis minél nagyobb az igény az EU-n kívüli munkaerőre - mert nem érkeznek elegen az uniós társállamokból -, annál alacsonyabbra kell helyezni a ponthatárt.

A bevándorlóknak fel kell ajánlani a végleges letelepedés lehetőségét, és engedélyezni kell, hogy a családjukkal együtt költözzenek Németországba - mondta Thomas Oppermann, hangsúlyozva, hogy vonzóvá kell tenni az országot, mert igen éles a nemzetközi verseny a képzett bevándorlókért.

Németországban dinamikusan bővül a gazdaság, minden korábbinál magasabb a foglalkoztatottság, ugyanakkor "gigantikus" méretű a szakképzett munkaerő hiánya, ezért a bevándorlás nem a hazai munkavállalókat fenyegető veszély, hanem "esély a jólétünk megőrzésére" - mondta az SPD frakcióvezetője.

Hozzátette, hogy az EU-n kívüli bevándorlást ösztönözni kell azért is, mert a társadalom öregedése révén a következő tíz évben 6,7 millióval csökken a munkavállalók száma, ezt a hiányt pedig bevándorlók nélkül nem lehet pótolni.

"Csak bevándorlási társadalomként maradhatunk a növekedés társadalma" - mondta a szociáldemokrata politikus.

Elmondta, hogy hamarosan a helyszínen tanulmányozza a kanadai pontrendszert, amellyel az ottani hatóságok irányítják a bevándorlási folyamatot, és pártja február végére kidolgozza javaslatát az észak-amerikai példát követő német rendszerről.

A bevándorlásról szóló diskurzust a CDU főtitkára, Peter Tauber nyitotta meg január elején. A politikus szerint a németek "még nem gondolták végig, mi szükséges ahhoz, hogy sikeres bevándorlási célország" legyen a hazájuk, ezért az eddiginél jóval szélesebb körű társadalmi vitát  kell folytatni, majd jogszabállyá kell formálni a vita tanulságait.

A bevándorlási törvényben így rögzíteni kell, hogy milyen "képességekkel, képzettséggel és országépítő elkötelezettséggel kell rendelkezniük a bevándorlóknak, akik németté akarnak válni".

A CDU-ban a hangadók többsége elutasítja a kezdeményezést. Az ügyben leginkább illetékes belügyminiszter, Thomas de Maiziere - a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa - szerint nincs szükség új jogszabályra, mert a 2005-ben életbe lépett törvény az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról kellőképpen szabályozza a területet.

A bajor testvérpárt, a CSU szakpolitikusai szerint inkább a menekültügyi szabályokkal kell foglalkozni. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent interjúban sürgette, hogy Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után Albániát, Koszovót és Montenegrót is minősítsék úgynevezett biztonságos származási országnak.

Ezt az országcsoportot tekintve továbbra is meredeken emelkedik a menedékjogért folyamodók száma, a bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) viszont a kérelmek csaknem 100 százalékát elutasítja, mert "elsősorban gazdasági okok" motiválják a kérelmezőket - mondta a bajor belügyminiszter.

A törvényhozás tavaly minősítette biztonságos származási országnak Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, aminek révén jóval gyorsabban elbírálható a menedékkérők ügye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.

A változtatásról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott. Végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel - a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával - kell kezelnie a helyzetet, hanem ösztönöznie kell támogatással és nyomásgyakorlással a társadalmi integráció előmozdítását.

Németország az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. A legutóbbi, 2013-as adatok szerint egy év alatt 1,23 millió bevándorlót regisztráltak. Ehhez  hasonló nagyságú bevándorlási hullám a kilencvenes évek eleje óta nem érte Németországot. Ugyanakkor a menedékjogot kérők száma is rendkívül nagy. A belügyminisztérium adatai szerint 2014-ben az egy évvel korábbi 127 ezerről 203 ezerre emelkedett a menedékjog iránti kérelmek száma. Ennél többen csak a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúk idején kértek menedékjogot Németországban.