Távolságtartás

Napról napra fogy a május 9-ei moszkvai díszszemlére Oroszországba készülő állami vezetők száma; legutóbb Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorról derült ki, hogy kihagyja a második világháború európai befejezésének 70. évfordulója alkalmából rendezett felvonulást. A hazájában élet-halál urának számító Kim távolmaradása aligha vált ki örömöt Moszkvában, hiszen az utóbbi hónapokban több jel utalt arra, hogy Oroszország közeledni akar Phenjanhoz, s még a két nép közötti barátság évét is meghirdették.

Putyin és vendégei tíz éve a Vörös téren

AFP

 Kim nemje már csak azért is bosszanthatja Moszkvát, mert a nyugati hatalmak állam- és kormányfőiről már korábban kiderült, szinte egy emberként bojkottálják a parádét, ezzel is kifejezve, hogy elfogadhatatlannak tartják Oroszország kelet-ukrajnai katonai beavatkozását, s az Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálását. Néhány meghívott – többek között Barack Obama amerikai államfő, David Cameron brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és a díszszemlét erődemonstrációnak minősítő Bronislaw Komorowski lengyel elnök – egyenesen megmondta, miért nem utazik május 9-én Moszkvába, míg mások különféle indokokkal rukkoltak elő. Áder János magyar államfő – akit februári budapesti látogatásán Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen hívott meg a Vörös térre – az EU mögé bújva közölte, hogy az otthon maradással az Európai Bizottság ajánlásának szellemében cselekszik. Az elnöki hivatal egyben azt is bejelentette, hogy Magyarországot a Moszkvába akkreditált magyar nagykövet képviseli majd a díszszemlén.

Milos Zeman cseh államfő és Robert Fico szlovák miniszterelnök egymásnak teremtettek alibit azzal, hogy a parádé időpontjában éppen egymással tárgyalnak majd. Alekszandr Lukasenko belorusz elnök arra hivatkozva marad Minszkben, hogy egy államfőnek a saját hazájában kell megünnepelnie a győzelem napját, s hasonló indokkal mondott nemet az orosz meghívásra Filip Vujanovics, az EU-ba és a NATO-ba törekvő Montenegró államfője. A díszszemle lemondása nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a távolmaradók ne emlékeznének meg az európai harcok lezárásának napjáról: Merkel kancellár például május 10-én helyez el koszorút Moszkvában, külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier pedig még a győzelem napi ünnepségek előtt látogat el az egyik legszörnyűbb német vereség helyszínére, Volgográdba, az egykori Sztálingrádba.

A résztvevők egyre olvadó listáján néhány kivétellel az Oroszországtól politikailag és gazdaságilag is igencsak függő korábbi szovjet tagköztársaságok – egyebek mellett Örményország – vezetői találhatók, de elmegy Moszkvába India, Kína, Dél-Afrika és Brazília első embere is, valamint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár. AZ EU-ból az orosz pénzügyi segítségben reménykedő görög és ciprusi államfő vesz részt a díszszemlén, s ugyancsak integethet majd a Vörös téren több afrikai ország vezetője. Végül igent mondott a meghívásra Raúl Castro kubai elnök is, továbbá ott lesz a moszkvai ünneplők között Tomiszlav Nikolics szélsőséges nacionalistából mérsékelt européerré átvedlett szerb államfő. Nikolics, aki pár éve még beléptette volna hazáját egy Oroszország által vezetett új szövetségi államba, előreküldött néhány tucat szerb katonát is, akik együtt vonulnak majd fel orosz vendéglátóikkal.

Oroszországban, ahová hetven államfőt, illetve miniszterelnököt hívtak meg, súlyos sértésnek tartják a nyugatiak távolmaradását, és igyekeznek úgy beállítani a dolgot, mintha a külvilág kisebbíteni akarná a Szovjetunió második világháborús szerepét. Putyin elnök szerint a nyílt vagy finom bojkottot hirdetők alá akarják ásni a modern Oroszország tekintélyét. Vlagyimir Csizov, Moszkva EU-s nagykövete pedig azt hangsúlyozta, hogy a nemmel a külföldi vezetők nemcsak a szovjet hadsereg győztes katonáit sértik meg, hanem azokat a honfitársaikat is, akik a fasizmus elleni harcban vesztették életüket.

Lev Gudkov, a Levada Központ nevű független moszkvai közvélemény-kutató intézet vezetője szerint a díszszemle leginkább belpolitikai célokat szolgál, s a hetven évvel ezelőtti győzelem hangsúlyozásával Putyinék legitimálni akarják a jelenlegi hatalmat. „Minél több az ünneplés, annál több ember lesz hajlandó engedelmeskedni a hatalomnak. Ugyancsak fontos, hogy valamivel kompenzálni kell a nemzeti kisebbrendűségi komplexust is” – magyarázta Gudkov. Ünneplés pedig lesz bőven. Tizenötezer orosz és több ezer külföldi katona, több mint kétszáz páncélos, illetve 150 repülőgép vesz részt a magára találó orosz hadsereg erejét mutatni szándékozó díszszemlén. A végeláthatatlan sorokban érkező harcjárművek között lesznek második világháborús T–34-es tankok is, de a világot elsősorban nem a harcedzett veteránok, hanem a most először látható új harceszközök érdeklik.

Például az Armata páncélozott járműplatform, amelyből egyebek mellett harckocsikat, illetve szállító harcjárműveket építhetnek. Az új fejlesztésű, nyugati vetélytársaikra emlékeztető páncélosok néhány év múlva távirányítással is működhetnek – most csak a tank lövegtornya irányítható a távolból –, így áttörést jelentenek az orosz haditechnikában. Már csak azért is, mert a tank radarrendszere száz kilométeres sugarú körben egyszerre negyven szárazföldi és 25 légi célt képes követni. Ugyancsak most mutatkoznak be a nagyvilág előtt a Koalicija nevű, 152 milliméteres önjáró lövegek, illetve a légierő új harci gépei.

Az ünnepségekre készülés során Moszkvában nagyon figyeltek arra, hogy még véletlenül se kerüljenek szem elé önkényuralmi jelképek. A házfalakról is eltávolították a helyi nácik által firkált horogkereszteket, de áldozatul esett a lengyelországi holokauszt történetét egérszereplőkkel bemutató, Maus című képregény is, hiszen a boltokból eltávolított könyvek borítójára a szerző, Art Spiegelman Hitlerre emlékeztető egérfejet rajzolt, horogkereszttel a háttérben. A nagy sietségben bakik is becsúsztak: a szovjet pilótákat dicsőítő egyik plakátra például véletlenül a Szovjetuniót bombázó Luftwaffe-katonákról készült kép került.

NÉMETH ANDRÁS