Újabb menet előtt

„Ha egy óráig csend van, az már tartós tűzszünetnek számít. Az ellenség tesztel minket: úgy lövi az állásainkat, hogy közben figyeli, mivel válaszolunk, s hol vannak a fegyvereink. Növekszik a felderítő akciók száma is, értesüléseink szerint újra érkeznek orosz katonák a szakadárokhoz. Arra számítunk, hogy hamarosan újabb támadást indítanak ellenünk” – mondta a HVG-nek Oleh Kucin, a kelet-ukrajnai szakadárok kezén lévő donyecki repülőtér közelében fekvő Piszki falut is védő egyik nyugat-ukrajnai katonai egység parancsnoka. Hozzátette: lehet, hogy a frontvonal túlsó oldalán visszavonták a nehézfegyverek egy részét, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lennének áldozatok. „Ma temettük el az egyik társunkat. Mindennaposak a sérülések, s hogy őszinte legyek, nem érdekel, hogy az embereimet 120 vagy csak 80 milliméteres ágyúval ölik meg” – magyarázta.

A kelet-ukrajnai fronton egyre inkább megmerevedni látszanak az arcvonalak. A rommá lőtt Piszki falutól ugyanúgy pár száz méterre állnak a szakadárok, mint néhány hónappal korábban, s az utóbbi hetekben csupán a Kurahovóhoz közeli Marjinka közelében próbálták meg áttörni az ukrán hadsereg vonalait. Az akcióban közel ezer szakadár vett részt, s az ukrán hadsereg végül úgy verte vissza a támadást, hogy az első hullámot beengedte Marjinkába, majd a második előtt tüzérséggel elzárta az utat. A kelepcébe szorított támadókat pedig elfogták vagy menekülésre kényszerítették.

Az ukrán oldalon több jel is arra utal, hogy javult a katonák ellátása: míg fél évvel ezelőtt folyamatosan késett a váltás, a fizetés és a felszerelés, most az első vonalban lévők elmondása szerint minden rendezettebbé vált. Az is komoly változás, hogy miközben a harcok tavaly áprilisi kezdetét követő első időben egymás mellett harcoltak a hadsereg és a különféle önkéntes egységek katonái, az utóbbiakat mostanra felszámolták vagy a hivatalos haderő részévé tették. Így nőtt a hatékonyság, és folyamatos a párbeszéd az egységek között. A javulás ugyanakkor nem jelent áttörést: az ukrán vonalakon használt fegyverek jó része elavult, legalább 10-20 éves, míg a Moszkva támogatását élvező szakadároknál a legújabb felszerelésekkel is lehet találkozni. Különösen azóta, hogy a lázadók felújították a februárban elfoglalt Debalcevébe vezető vasútvonalat, s így már nem csak közúton juthatnak el a felszerelések Oroszországból a válságövezetbe. A határ nem akadály, a Moszkva-párti felkelők ellenőrzése alatt lévő körzetekben gyakorlatilag szabad az átjárás a két ország között.

Az ukrán katonák nemcsak azért elégedetlenek, mert az ellenfélnek jobb a felszerelése, hanem azért is, mert jó részük nem érzi úgy, hogy a kijevi kormány kész lenne teljes mellszélességgel kiállni a hadsereg mellett. A lövészárokban szolgáló önkéntesek és sorkatonák változatlanul arról panaszkodnak, hogy a korrupció mindenhol jelen van, s miközben ők az életüket kockáztatják, pár kilométerrel arrébb a rendőrök üzletelnek a csempészárut szállító szakadárokkal. Ami nélkül viszont még kevésbé működne Ukrajna, amely a szakadárok kezén lévő területeket – Luhanszk és Donyeck megye keleti felét – június közepén hivatalosan blokád alá vonta. A kijevi kormány kezén lévő országrészekben a hőerőműveket még mindig a keletről származó szénnel fűtik, s ha elmaradnának az illegális szállítmányok, akkor egy részük leállna.

Volodimir Feszenko, a kijevi Penta elemzőközpont vezetője szerint minden harmadik tonna feketeszén ára a csempészetben közvetítők zsebébe jut. „Az Ukrajna ellen folytatott orosz hibrid háború után most hibrid békét látunk: ahogy Moszkva sohasem ismerte el, hogy beleavatkozik az ukrajnai válságba, most olyan féltűzszünet alakult ki, amikor a két oldal között számos területen fennmaradt a közvetlen kapcsolat” – magyarázta. Feszenko szerint a februárban elért minszki fegyverszüneti megállapodás előtti hetekben Moszkva azért nem támogatta a szakadárok komolyabb fellépéseit, mert a viszonylagos béke révén próbálta elérni az egy éve ellene bevezetett EU-szankciók feloldását, de legalább az enyhítését. „Most, hogy az EU külügyminiszterei fél évre meghosszabbították a büntetőintézkedéseket, nem lehet tudni pontosan, mi lesz Putyin reakciója. Arra számítok, hogy egyes térségekben kiújulnak a komolyabb harcok, de a tűzszünet egészében nem fog teljesen összeomlani, mert ez Moszkva számára is súlyos kockázattal járna” – jósolta a politológus.

Kijevben és az ország több részén sem sokkal jobb a hangulat: egyre több a jele annak, hogy a lakosság kezd belefáradni a háborúba, s abba, hogy bár tavaly júniusi hatalomra kerülése után Petro Porosenko államfő azt ígérte, rövid idő alatt leveri a kelet-ukrajnai lázadást, egyelőre nem látszik a konfliktus vége. A fronton szolgálók arról mesélnek, hogy már az ukrán nemzetiségűek között is egyre többen akadnak, akik vesztegetéssel igyekeznek megúszni a bevonulást. A kijeviek pedig azt mondják, a külföldön dolgozó ukrán asszonyok sorra viszik ki magukhoz férjeiket és fiaikat, hogy megóvják őket a behívóktól. Ennek leginkább a kisgyerekek látják kárát, hiszen általában a „védett korban” lévő nagyszülőkhöz kerülnek, amíg a szülők megteremtik a családegyesítéshez szükséges feltételeket.

Az ősz és a tél beköszöntével a gazdasági helyzettel való elégedetlenség is új erőre kaphat: a fűtési idény kezdete után érkeznek meg az első olyan számlák, amelyekbe már beépült az áram- és gázdíj tavasszal bejelentett többszörös emelése. A növekvő infláció és munkanélküliség közepette az ukrán háztartások jó része egyszerűen képtelen lesz kifizetni a közüzemi számlákat, ami az Arszenij Jacenjuk vezette kijevi kormány népszerűségének gyors zuhanását okozhatja. A gazdasági válság pedig könnyen politikait is kirobbanthat: ősszel lesznek az önkormányzati választások, s ha megroppan a Jacenjuk-kabinet támogatottsága, az ellenzék kikényszerítheti a parlamenti választás előrehozatalát. A legerősebb ellenzéki szervezet pedig a kijevi kormány kezén maradt keleti területeken formálódott Ellenzéki Blokk, amely hajlana a kiegyezésre Moszkvával.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a harci cselekmények miatt sokaknál van fegyver, s a frontot megjárt több mint százezer ember könnyebben nyúl puskához, mint a békés körülményekhez szokott polgárok. Figyelmeztető volt az az eset, amikor két, éppen leszerelt katona azért fogott géppisztolyt a kalauzra, mert úgy érezték, durván szólt hozzájuk. A közbiztonságot az is veszélyezteti, hogy egy ismeretlen személyekből álló földalatti szervezet fegyveres harcot hirdetett a rendőrség ellen. A múlt héten több szerkesztőségbe is elküldött közlemény szerint a titkos társaság folyamatos támadásokat kíván végrehajtani a rendőrök, illetve a rendőrségi épületek ellen. Mint kiderült, a közlemény csak az erőszakkampány újabb része: a rendőrök már hónapok óta tudnak a csoportról, amely korábban is támadta őket, de eddig nem lépett a nyilvánosság elé.

NÉMETH ANDRÁS / KURAHOVO, KIJEV