Veszteséglajstrom

Néhány hét alatt sokat romlott az orosz gazdaság teljesítménye: Dmitrij Medvegyev kormányfő áprilisban még azt jósolta, hogy az ország GDP-je az első negyedévben 2 százalékkal mérséklődik, ám május végén a pénzügyminisztérium már 3,4–3,7 százalékról írt. Az állami tulajdonban lévő VEB Bank pedig a napokban azt állította, hogy a valós visszaesés eléri a 4,3 százalékot. A pénzintézet egyúttal cáfolta azt a kincstári optimizmust sugalló hivatalos előrejelzést, hogy a fő exportcikknek számító kőolaj árának visszaesése és a Moszkva elleni nyugati szankciók okozta válság hamarosan véget ér. „A GDP-csökkenés áprilisi gyorsulásából arra lehet következtetni, hogy a krízis még nem érte el a mélypontot” – áll a bank tanulmányában.

Nem csak a GDP szenvedte meg az Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálását, majd a kelet-ukrajnai beavatkozás miatt Moszkva ellen hozott nyugati szankciókat. A tavaly márciusban bevezetett első büntetőintézkedések, majd azok júliusi szigorítása után mélyrepülésnek indult ugyanis a rubel, és meglódult az infláció is: a pénzromlás éves üteme 16,8 százalékon áll. Ráadásul az áremelkedések elsősorban a mindennapos kiadások terén nehezítik meg az átlagpolgárok életét: az élelmiszerek, a lakbérek és a közüzemi díjak az átlagos inflációnál nagyobb arányban drágultak. Hivatalos adatok szerint a reálbérek az inflációnál lassabban emelkedtek, így egy év alatt átlagosan kilenc százalékkal esett a jövedelmek valós értéke.

Nem várható javulás a következő hónapokban sem: míg az EU júniusban meghosszabbította, Kanada pedig megszigorította a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket, a szankciók miatt az orosz vállalatok egyre nehezebben jutnak finanszírozáshoz, így elmaradnak az aktuálissá váló beruházások és fejlesztések. Az orosz vállalatok külföldi eladósodottsága hagyományosan magas szinten állt, és most, hogy a közel ötvenszázalékos árfolyamveszteség után az utóbbi hónapokban kissé megerősödött rubel még mindig nem nyerte vissza régi erejét, a cégek egy része kilátástalan helyzetbe került. Közben a külföldi tulajdonban lévő gyárak a kereslet csökkenése miatt sorra állnak le – egyebek mellett bezárt több nagy autógyár, illetve háztartásigép-üzem –, ezért a munkanélküliségi ráta is megindult felfelé. Éttermek is bezárnak, amelyek a külföldi alapanyagok eltűnésével, illetve a fizetőképes kereslet felszívódásával magyarázzák döntésüket.

A Nyugat ellen bevezetett orosz ellenszankciók – az EU-s és észak-amerikai élelmiszerimport teljesnek szánt, ám csak részleges leállítása –, valamint az infláció és a lakossági jövedelmek visszaesése miatt ugyanakkor néhány szektorban megindult a növekedés. Leginkább a mezőgazdaságban, ahol például a sajttermelés 31, a hústermelés pedig 13 százalékkal ugrott meg. A kereskedelmi láncok közben leszoktak arról, hogy polcpénzt szedjenek a hazai termelőktől, így egy év alatt 43 százalékkal zuhant az élelemimport értéke. A csökkenés harmada magyarázható az importtilalommal, míg a további kétharmad mögött a fizetőképes kereslet hiánya áll. Moszkvai elemzők szerint ugyanakkor az orosz mezőgazdaság csupán pirruszi győzelemre számíthat. „Minél kisebb a verseny, annál inkább romlik a minőség, csakúgy, mint a szovjet időkben. A konkurencia eltűnése azt jelenti, hogy az orosz termelők már nem kényszerülnek a minőségjavításra, illetve jobb marketingre. Hosszabb távon a hazai termelők piacot fognak veszíteni” – jósolta a moszkvai Finam elemzőcég vezetője, Tyimur Nyigmatullin.

A növekvő gazdasági problémák ellenére Vlagyimir Putyin államfő népszerűsége töretlen. Még a független közvélemény-kutatásokból is az derül ki, hogy a válaszadók kilenctizede elégedett a Kreml teljesítményével, elsősorban azzal, hogy a Krím „hazatért”, a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok pedig megfékezték az oroszországi médiumok által fasisztának minősített kijevi kormány hadseregét. A felmérések szerint az oroszok inkább a Medvegyev vezette kormányt teszik felelőssé a mindennapi gondokért, ám egyelőre a miniszterelnöknek sem kell aggódnia, hiszen ha kisebb mértékben is, mint Putyiné, de az ő megítélése is javult.

Moszkva egyre inkább maga alá akarja gyűrni a még független médiumokat, illetve a civil szervezeteket. Miután 2012-ben elfogadták azt a törvényt, amely külföldi ügynöknek minősíti a külföldi pénzeket is elfogadó civil szervezeteket, Putyin a napokban aláírt egy másikat. Ez lehetővé teszi, hogy a Moszkvának nem tetsző magánszemélyeket, illetve társadalmi szervezeteket kitiltsák a 140 milliós országból. Már megkezdődött az „ellenségek listájának” összeállítása, a fekete bárányok között állítólag ott van az Amnesty International, a Human Rights Watch, illetve az amerikai Freedom House is. „Nem lehet kizárni, hogy a civil szervezetek állnak a napokban kirobbant örményországi zavargások hátterében is. Tudjuk, ha nem tesszük meg a szükséges óvintézkedéseket, akkor ugyanilyen események nálunk is előfordulhatnak” – magyarázta Moszkvában újságíróknak Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának külügyi bizottsági elnöke.

AZ USA-val és az EU-val hidegháborús hangnemben vitázó Moszkva (HVG, 2014. augusztus 2.) inkább a kemény erőre, mintsem az ellenfél meggyőzésére helyezi a hangsúlyt. Míg korábban nőtt a nemzetközi színtéren tevékenykedő orosz szervezetek pénzügyi támogatása, az utóbbi hónapokban sorra kurtítják meg ezen intézmények büdzséjét, miközben a hadsereg több pénzt kap, mint tavaly. Az egyik példa a Kreml támogatását élvező Demokrácia és Együttműködés Intézet, amely a napokban jelentette be New York-i irodájának bezárását, és hasonló sorsra juthat a párizsi központ is.

„Oroszország a tradíciókra épít, és képtelen versenyre kelni a Nyugat modernista kultúrájával. Az általunk képviselt konzervatív értékekkel nem jutunk el a fiatalokhoz” – magyarázta a Kreml kudarcát Alekszej Makarkin, a moszkvai Politikai Technológiai Központ helyettes vezetője. A külföldi hallgatóság befolyásolásában az évi 275 millió dolláros költségvetéssel tevékenykedő Russia Today tévéállomás tekinthető valóban sikeresnek. Az angol, spanyol és arab nyelven sugárzó adás magyar nyelvű változatának beindítását néhány hónappal ezelőtt magyar jobboldali személyiségek is kérték Putyintól, ám a közvetítés az állítólagos jóváhagyás ellenére sem indult be.

NÉMETH ANDRÁS