A csöbör és a vödör

Szegénység, széteső állam, korrupció és könnyen elérhető fegyverek – valamennyi feltétel adott ahhoz, hogy megőrizzék, vagy akár növeljék befolyásukat az egykori Szovjetunió 1991-es széthullásakor önállóvá vált Ukrajnát negyedszázada fojtogató szervezett bűnözői csoportok. A maffia ereje annak ellenére sem csökkent, hogy a Viktor Janukovics államfőt tavaly februárban elűző ellenzék folyamatosan azt ígéri, leszámol a politikusokkal is közeli kapcsolatban álló keresztapákkal és embereikkel. „Oroszországhoz hasonlóan Ukrajnában is hamar kialakult a politikusok, a szervezett bűnözés szereplői, illetve a szovjet időkből magukat átmentett üzletemberek közötti szimbiózis. Az állam széthullóban volt, a legfontosabb iparágak privatizációjában pedig a legerőszakosabbak győztek. Janukovics és a hozzá hasonló emberek integrálták a szervezett bűnözői csoportok vezetőit a politikai pártokba” – mondta újságíróknak Taras Kuzio, Kanadában élő ukrán származású politológus.

Az utóbbi másfél évben viszont leginkább csak annyi történt, hogy miután Oroszország tavaly márciusban annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, a Moszkva-párti szakadárok pedig elfoglalták a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megye jelentős részét, átrendeződtek az erőviszonyok. Az olajkereskedelemből részben kiszorított donyecki maffia felvette az üzleti tevékenységek közé a széncsempészetet – a Kijev ellenőrzése alatt lévő területeken működő hőerőművekben a mai napig keletről csempészett antracitot égetnek el –, míg a krími megpróbál felzárkózni a legerősebbnek tartott csoport, az odesszai mellé.

Ehhez minden esélye megvan. A külvilág nem ismeri el Oroszország részeként a Krím félszigetet, így a térség olyan szürke zónává vált, ahol az illegális csoportok könnyen tisztára moshatják a pénzeket. A régió élén a sokak szerint vaskos maffiamúlttal rendelkező Szergej Akszjonov áll (HVG, 2014. március 22.), és többek között az a Jevgenyij Dvoskin is megjelent a banki befektetők között, akit az USA-ban és Oroszországban is azzal vádoltak, hogy részt vett különféle pénzmosási és okirat-hamisítási akciókban. A részben a Dvoskin tulajdonában lévő Genbank úgy építette ki a félsziget egyik legnagyobb bankhálózatát, hogy a Krím elfoglalása előtt még Oroszországban is ismeretlen volt. Helyi források szerint a krími maffia emberei azért kerülhettek előtérbe, mert az új gazda, Oroszország így akarja meghálálni, hogy aktív szerepet vállaltak a félsziget Ukrajnától való elszakításában. A lehetséges nyereség egyébként hatalmas: Moszkva évről évre 4-5 milliárd dollárt kíván befektetni a Krímben, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a korrupció révén a központi pénzek jelentős része eltűnik a magánzsebekben. Ez pedig azt eredményezi, hogy a Krímben megjelent az orosz maffia is, amely néha együttműködik, néha pedig versenybe száll a helyi erőkkel.

Az orosz „testvérszervezetek” feltűnése ellenére Odessza még jelenleg is az alvilág legfontosabb fekete-tengeri kapujának számít, ahol szinte minden megfordul: a prostituáltnak szánt moldovai és ukrán lányok, az Európa felé tartó afganisztáni heroin, a kelet-ukrajnai szakadároknak címzett fegyverek, illetve a világ minden részéből összegyűjtött lopott járművek. Az odesszaiaknak ugyanakkor nemcsak a Krím miatt fájhat a fejük, hanem azért is, mert Kijev a volt grúz államfőt, Mihail Szaakasvilit nevezte ki a megye kormányzójává. Az immár ukrán állampolgár, az amerikaiakkal is jó kapcsolatot ápoló Szaakasvili – a kormányzói stáb fizetését is Washington állja – kijevi vélemények szerint az utolsó esély arra, hogy sikerüljön megtisztítani a várost a maffiától és a korrupciótól. „Szaakasvili Grúziában is hatékonnyá tette és kifehérítette a rendőrséget és a határőrséget, s Odesszában is van esélye a sikerre” – mondta a HVG-nek Volodimir Feszenko kijevi politikai elemző. Hozzátette: Szaakasvili kívülálló, s nem függ a helyi keresztapáktól. Az odesszai maffia ugyanakkor nem könnyű ellenfél, a csápjai elérnek egészen Izraelig és az USA-ig is.

A szervezett bűnözői csoportok erőviszonyai helyi szinten is átrendeződnek, ennek a következménye a múlt szombaton kirobbant, három halálos áldozattal járt munkácsi lövöldözés is (lásd Kárpátaljai viszonyok című írásunkat). Ebben közvetlenül a nacionalista ukrán futballszurkolókból létrejött Jobb Szektor (PSZ), az állítólag a magyar–ukrán határon zajló csempészetet ellenőrző Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő testőrei, valamint a helyi rendőrség tagjai vettek részt.

A maffiaháború és a lakossághoz kikerült közel egymillió fegyver nem csak az általában békés Kárpátalján okoz gondot. Ukrán és orosz rendőrségi források szerint Ukrajnában és az Ukrajnával határos oroszországi térségekben is látványosan megnőtt az erőszakos bűntettek száma. A Kárpátokon túl lévő Lvivben (Lemberg) kedden két rendőrőrsnél is robbantásos merényletet követtek el, amelyekben több személy, köztük egy rendőrtiszt is súlyosan megsebesült.Az oroszországi rosztovi területen pedig idén eddig 23 százalékkal több súlyos bűncselekményt követtek el, mint 2014 hasonló időszakában, s ezzel a korábban viszonylag biztonságos térség a hatodik helyre került a legveszélyesebb oroszországi körzetek listáján. A helyzet annyira eldurvult, hogy egyes források szerint a belpolitikai instabilitástól tartó orosz titkosszolgálat maga tett el láb alól néhány túl heves vérű, Oroszországba gyakran átlátogató kelet-ukrajnai maffiózót.

NÉMETH ANDRÁS