Kérik a következőket

„Elzavarhatjátok a korrupt és visszataszító kormányt, ha a nép egységbe tömörül. A mi célunk, hogy jó tettekkel, vagy ha kell, erőszakkal kiszabadítsunk benneteket a sötétségből” – üzeni Bosznia polgárainak az Iszlám Állam (IS) szélsőséges iszlamista szervezet. Az üzenetből is kiderül, hogy az Irakban és Szíriában hatalmas területeket ellenőrzése alatt tartó mozgalom pontosan tudja, mi a két évtizeddel ezelőtt véget ért polgárháborút még mindig nem teljesen maga mögött hagyott balkáni állam gyengéje.

A mintegy négymillió lakosú, súlyos gazdasági válságban lévő ország gyakorlatilag egy helyben toporog. A Jugoszlávia felbomlásának éveiben egymás ellen fordult szerbek, muszlimok és horvátok közötti viszonyt ma is a bizalmatlanság jellemzi, a nemzeti alapon szerveződött pártokat a helyiek korruptnak tartják, és Szarajevónak egyelőre semmi esélye, hogy belátható időn belül megkezdje az EU-csatlakozási tárgyalásokat. A boszniaiak másfél évvel ezelőtt fel is lázadtak, több városban hetekig tüntettek a változást követelő emberek.

Az IS, amely azt is jól látja, hogy a boszniaiak úgy érzik, a Nyugat elárulta őket, az ország történelmét is átírja. A Balkánnak szánt internetes videoüzenetekben arról beszélnek a már „megvilágosodott”, azaz az Iszlám Államhoz csatlakozott bosnyákok, hogy a polgárháború éveiben a nyugatiak valójában ki akarták irtani, de legalábbis meggyengíteni a muszlimokat. Most az IS szerint az a feladat, hogy a bosnyákok vagy a szülőföldjükön, vagy pedig a többi csatatéren vegyék fel a harcot a hódítóknak nevezett keresztény államok hadseregei ellen.

Több jel utal arra, hogy az Iszlám Állam által elültetett magvak termékeny talajra találtak Boszniában. Helyi források szerint több száz bosnyák harcol Szíriában vagy Irakban, Bosznia számos kis településén láttak már IS-zászlót, s több merényletet is elkövettek a helyi muszlim szélsőségesek. A legutóbbi akciót április végén, a kelet-boszniai Zvornikban hajtották végre, ahol egy férfi – miközben azt kiabálta, hogy Allah hatalmas – agyonlőtt egy szerb nemzetiségű rendőrt. Januárban Selvedin Beganovic személyében egy olyan imámot ért több támadás az északnyugat-boszniai Trnoviban, aki tiltakozott az ellen, hogy az IS a városban toboroz harcosokat. „Több munkahelyre lenne szükség, nem pedig arra, hogy a fiaink külföldön harcoljanak. Az IS nem a valódi muszlim hitet terjeszti” – hirdette Beganovic.

A korábban teljesen világi államnak számító, főként az iszlám szunnita ágához tartozó muszlimok lakta Boszniában az 1992-ben kitört polgárháború idején jelent meg a szélsőséges iszlám: fundamentalista harcosok ezrei özönlöttek a volt jugoszláv tagköztársaságba, hogy a szerbek és a horvátok ellen harcoljanak. A katonákkal a radikális vahabita ideológia is eljutott a térségbe, s nem véletlenül keltett félelmet, hogy az 1995-ös békekötés után mintegy 1500 külföldi muszlim harcos telepedhetett le Boszniában. Bár a nemzetközi tiltakozás hatására Szarajevó visszavonta több száz külföldinek az állampolgárságát, nem tudni, hogy végül hány szélsőséges iszlamistát deportáltak az országból.

A háború után megjelentek az arab országok, illetve Irán kulturális és segélyszervezetei is, amelyeknek helyi elemzők szerint ugyancsak jelentős szerepük volt abban, hogy mostanra valóban érezhetővé vált a szélsőséges iszlám jelenléte. „A pénz leginkább Szaúd-Arábiából és Kuvaitból érkezik, s a Szíriába és Irakba távozó boszniai muszlimok jó része nem is Boszniából, hanem a külföldön élő bosnyák diaszpórából kel útra” – mondta újságíróknak Anes Alic szarajevói politológus. Arra figyelmeztet, hogy a boszniai radikalizálódás – a kiterjedt bosnyák diaszpóra miatt – Európa többi országát is fenyegeti. Különösen akkor, ha a külföldi harcokat megjárt bosnyákok visszatérnek otthonukba, és ott kezdik el terjeszteni radikális eszméiket, illetve hajtanak végre terrorista akciókat.

Az Iszlám Állam számára ugyancsak fontos célpont lehet Szerbia, ahol több térségben, például a Boszniával határos Szandzsákban, illetve a Koszovó szerbiai oldalán lévő több déli körzetben jelentős számú muszlim népesség él. A Szandzsákban az utóbbi években látványosan nőtt az iszlám befolyása – tavaly szeptemberben például Novi Pazarban megrendezte első felvonulását a zöld egyenruhába bújt férfiakból álló Iszlám Hadsereg –, és helyi források szerint a közel-keleti térségből rengeteg pénz, valamint hittérítő érkezik a szerbek által Raskaként ismert térségbe. A Koszovóval határos dél-szerbiai járásokban ugyan egyelőre nyugalom van – miután elültek a másfél évtizeddel ezelőtti albán felkelés hullámai –, ám szerb források szerint Koszovóban, illetve a Koszovóval határos szerbiai, valamint macedóniai területeken az IS azzal kampányol, hogy létre kellene hozni a muszlimok vezette Nagy-Albániát.

Egyelőre nem tudni, hogy mennyi valóságalapjuk van ezeknek a szerb állításoknak, hiszen Belgrád mindenképpen abban érdekelt, hogy Nagy-Albánia létrehozásának veszélyével riogatva nemzetközi támogatást szerezzen magának a koszovói albánokkal folytatott alkudozáshoz. Bár az Iszlám Állam az utóbbi napokban közzétett videóiban már azt hangsúlyozta, hogy ötezren várnak a szerbiai szent háború megkezdésére, az biztosnak tűnik, hogy Szerbiában az IS, illetve a többi iszlamista csoport célja nem az ország teljes elfoglalása. A szélsőségesek inkább az önkéntesek toborzására, illetve a helyi lakosság megfélemlítésére, valamint a muszlim többségű területek esetleges leszakítására összpontosítják figyelmüket.

NÉMETH ANDRÁS