Görög árnyak

„Pazarlóan költekezünk, és senkinek sincs bátorsága visszafogni a pénzszórást. Évente hárommilliárd euróval többet adunk ki, mint amennyit megkeresünk, tartósan rossz irányban haladunk” – nyilatkozta újságíróknak Ante Babic, a zágrábi Nemzetközi Fejlesztési Intézet szakértője. A számok őt igazolják: miközben az évek óta növekvő horvát államadósság már a GDP kilencven százalékához közelít, a gazdaság hat évig recesszióban volt, s hosszú idő után talán az idei lesz az az esztendő, amikor legalább félszázalékos növekedést sikerül elérni. A túlzott költekezés miatt a költségvetési hiány is magas, 5 százalék körüli, s a szakértők egyáltalán nem biztosak abban, hogy a Brüsszel által megkövetelt határidőre, 2016 végéig sikerül a GDP 3 százaléka alá szorítani.

„Nagyon magas a szint, de az igazi kulcskérdés az, hogy Zágráb képes-e hiteles reformpolitikát folytatni. Az a feladatunk, hogy figyelmeztessünk, mi lesz, ha az átalakítás elmarad, a hitelesség pedig elpárolog. Mindannyian tudjuk, mi történik Görögországban, az embereknek Horvátországban is meg kell érteniük, mekkorák a kockázatok” – nyilatkozta zágrábi újságíróknak Carlos Pinerua. A Világbank helyi irodájának vezetője hozzátette: bár örülni kell a félszázalékos növekedésnek is, az ütem lassú, a közel húszszázalékos munkanélküliség csökkentéséhez tartósan 2-3 százalék körüli bővülésre lenne szükség. „Jelenleg lehet alacsony kamatokra is hitelt felvenni. Most kell végrehajtani a reformokat, hiszen így fel lehet készülni azokra az időkre is, amikor romlani fognak a külső feltételek” – magyarázta a világbanki szakértő.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Jugoszláviából 1991-ben kiszakadt, 4,3 millió lakosú országban elmaradtak vagy nagyon lassan haladnak a gazdasági reformok, s ezért sok elemző már most is megkérdőjelezi az egymást váltó horvát kormányok elkötelezettségét a szükséges változtatások iránt. A külföldi befektetők egyöntetűen arról panaszkodnak, hogy a bürokrácia, a szabályozók gyors változása és a korrupció megnehezíti a beruházásokat. A korrupció szintjét mutatja, hogy Ivo Sanader volt miniszterelnök is besározta magát, igaz, az alkotmánybíróság hétfőn megsemmisítette azt az ítéletet, amelyben nyolc és fél éves börtönbüntetésre ítélték a politikust a Mol–INA, illetve a Hypo Bank egyesített ügyében. A döntés nem jelenti azt, hogy Sanader ártatlan lenne, a bírói testület szerint a volt kormányfő számára nem biztosították a méltányos eljáráshoz való jogot, s ezért az eljárást újra kell kezdeni. Sanader így sem kerülhet szabadlábra, egy másik ügyben – nem jogerősen – kilencéves börtönt kapott. A hivatali packázás leginkább azoknak a külföldi kis- és középvállalkozásoknak a kedvét veszi el Horvátországtól, amelyek életet lehelhetnének a stagnáló gazdaságba.

Az év végén, de legkésőbb 2016 elején esedékes parlamenti választásokon az előrejelzések szerint vereséget szenvedő Zoran Milanovic vezette szociáldemokrata kormányzat képviselői cáfolják azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Zágráb az IMF, illetve az EU segítségét kérné a pénzügyek rendbetételéhez. Ennek ellenére egyre többen vélik úgy, hogy a 2013 júliusa óta EU-tag Horvátország nem sokkal a voksolás után mégiscsak rászorul egy nemzetközi mentőcsomagra. Akadnak, akik már a várható győztesnek, a jobbközép, nacionalista Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) támasztandó feltételekről is találgatnak. Szerintük a költségvetési kiadások csökkentése, illetve a bevételek növelése mellett a hitelezők egyebek között az állami tulajdonban lévő vállalatok irányításának hatékonyabbá tételét, a korengedményes nyugdíjazási lehetőség komoly korlátozását, valamint a csődeljárások lebonyolításának felgyorsítását kérik majd. A Bild am Sonntag című német vasárnapi lap értesülései szerint Brüsszel már felkészült a segélykérés befogadására: egy titkos elemzésben az EU megállapította, hogy az utóbbi időben felpörögtek a kedvezőtlen pénzügyi folyamatok, és Zágráb nem tesz elég erőfeszítést a lejtmenet megállítása érdekében.

Bár nő a zágrábi segítségkérést valószínűsítők száma, egyáltalán nem biztos, hogy arra sor is kerül. A GDP 17-18 százalékát előteremtő turizmus ugyanis az idén is szárnyal, s az előrejelzések szerint a bevétel elérheti a rekordnak számító nyolcmilliárd eurót is. Ugyancsak jó jel, hogy májusban kiugróan jól teljesített a horvát ipar, az éves szintű 4,4 százalékos növekedéssel az EU-tagok között az élen végzett. Zágrábban 2015 egészében 1,5 százalékos bővüléssel számolnak, ám az ipari termelés még mindig jóval alacsonyabb, mint 2008-ban volt.

Közben Zágráb igyekszik pluszbevételekhez jutni. El akarja adni például a kiterjedt autópálya-hálózatot működtető Hrvatske autoceste (HAC) nevű vállalat többségi tulajdonát; ebből 1,5 milliárd eurós bevételt remél, s egyben arra is számít, hogy átütemezik a cég 4,3 milliárd eurós hitelállományát. Ugyancsak napirenden van az Adria alatti hatalmas olaj- és gázkincs kiaknázása, a kormány képviselői várhatóan a közeljövőben írják alá a kutatási és kitermelési megállapodásokat a tavaly hirdetett pályázatok öt győztesével. Az adriai szénhidrogénprojekt azonban komoly ellenállásba ütközik, a celebeket is felvonultató ellenkampány támogatói szerint a tengeri kitermeléssel veszélybe sodorják az élővilágot és az idegenforgalomból élőket. Bár Olaszországban is működnek már tengeri fúrótornyok, a horvát ellenzék szerint a kormány nem kezelte átláthatóan a tendereket, és nem tett eleget a környezetvédelmi előírásoknak.

Növelheti a költségvetési bevételeket a Krk szigetére régóta tervezett LNG-terminál is. A cseppfolyós gázt légneművé visszaalakító üzem megépítését Zágráb július közepén minősítette stratégiai programmá, s a befektetők december közepéig nyújthatják be beruházási terveiket. Zágrábi számítások szerint a terminál megépítése 600 millió euróba kerül.

NÉMETH ANDRÁS