Horvát ábécé

Egy nappal az után, hogy Zoran Milanovic horvát kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a magyar határzár miatt Szerbiában ragadt menekülteket szívesen fogadja a nyugat-balkáni ország, Ranko Ostojic belügyminiszter közölte: Horvátország megtelt, aki menekül, az menjen a szerbiai, macedóniai vagy görögországi befogadóközpontokba. Ostojic – aki miniszterelnök-helyettes is – az utóbbi napokban leginkább a szomszédokkal folytatott vitában mélyedt el, s főként Szerbiát és Magyarországot marasztalja el. „Mindenki, aki azzal vádol bennünket, hogy nem tartjuk be nemzetközi kötelezettségeinket, inkább magát kérdezze, mit csinál. Magyarországon például vagy félmillió ember ment keresztül, akadt, akit regisztráltak, s volt, akit nem, ezért Budapest nem oktathat ki bennünket arról, hogyan bánjunk a menekültekkel” – magyarázta. Hozzátette: Zágrábnak nem Szerbia vagy Orbán Viktor Magyarországa a barátja, hanem Ferenc pápa és Angela Merkel német kancellár.

A horvát menekültkezelési tervek széteséséhez elég volt három nap alatt húszezer migráns: a szerb–horvát határon lévő Apátiban (Opatovac) létrehozott, négyezer főre méretezett tábor szinte azonnal megtelt. A magukat leginkább szíriai állampolgároknak valló menekülteket pedig a horvátok szinte azonnal megindították a schengeni övezethez tartozó Magyarország és Szlovénia felé. Milanovic közölte, hogy a menekültek ügyében nem született megállapodás Budapesttel, s Zágráb rákényszerítette Magyarországot az érkezők fogadására. Elhadj As Sy, a Nemzetközi Vöröskereszt főtitkára viszont az apáti tábor bejáratánál köszönte meg Horvátországnak, hogy rengeteget tett a hazájuk elhagyására kényszerült migránsokért: az önkéntesekkel együtt a hatóságok emberei vizet és élelmet osztottak, az orvosok pedig ellátták a betegeket. A Vöröskereszt vezetője néhány órával az előtt nyilatkozott, hogy a táborban összetűzés robbant ki a menekültek és a rendőrök között. A migránsok elégedetlenek voltak azzal, hogy nem hagyhatták el önállóan a területet, s azt is kifogásolták, hogy a hatóságok fel akarták írni az ott lévők személyes adatait. A migránsok jó része megtagadta a kérést, attól tartva, hogy ha megadja a nevét, állampolgárságát és születési idejét, akkor nem mehet tovább Németország és Hollandia felé. A rendet végül a gyorsan bevetett rohamrendőrség állította helyre.

Közben Horvátországban is belpolitikai színezetet kapott a menekültválság. Milanovic – aki a közvélemény-kutatások szerint az utóbbi hetekben elmozdult a népszerűségi mélypontról, s növekvő támogatással néz a várhatóan a jövő év elején megrendezendő parlamenti választások elé – igyekezett olyan képet festeni, amely szerint a belső és külső ellenségek egyszerre támadják Zágrábot. „Orbán úr és szövetségesei, Alekszandar Vulin szerb munkaügyi miniszter és Tomislav Karamarko, a Horvát Demokratikus Közösség elnöke együtt szorgoskodnak, és ugyanazt a horvátellenes szótárat használják. Mindent kerítéssel, erőszakkal és fegyverrel akarnak megoldani” – magyarázta Milanovic. A jelenleg ellenzékben lévő HDZ-hez tartozó államfő, Kolinda Grabar-Kitarovic viszont a szociáldemokrata kormányt vádolta tehetetlenséggel. Szerinte Zágráb csak szavakban állt készen az emberáradat fogadására. Az államfő úgy vélte, csak azért javult a helyzet, mert a Milanovic-kormány azonnal Magyarországra tolta át a több tízezer menekülőt.

Miután meghiúsult a menekültek egy részének befogadását célzó „A terv” végrehajtása, s ezért a „B tervnek” megfelelően Zágráb szervezetten szállította a szlovén és magyar határra a migránsokat, horvát lapjelentések szerint már megindult a „C terv” előkészítése is. E szerint, ha Horvátországnál is megépül a magyar kettős kerítés – amely 41 kilométer hosszú lesz –, és Budapest lezárja a két ország határát, akkor Zágráb beszünteti a menekültek buszoztatását, és arra ösztökéli majd őket, hogy saját erőből jussanak el Magyarországig. Ezzel jelentősen megnehezítik a magyar hatóságok dolgát, hiszen – legalábbis a horvát számítások szerint – jóval nehezebb lesz ellenőrizni a térséget, ha a zöldhatár bármely pontján megjelenhetnek a Nyugat felé tartó migránsok.

Zágráb közben – egy átkelőt kivéve – lezárta a horvát–szerb határt, s leállította a két ország közötti teherforgalmat is. Emiatt Alekszandar Vucsics szerb kormányfő kedd reggel közölte: ha nem szűnnek meg a korlátozások, Belgrád jogi lépéseket tesz, s ha azok sem segítenek, olyan szankciókat vezet be, amelyek sokkal jobban fognak fájni Horvátországnak, mint a jelenlegi horvát intézkedések Szerbiának. Belgrádnak közben azzal is meg kell küzdenie, hogy a horvát–szerb határzár miatt lelassult a menekültek mozgása, és egyre több migráns gyűlik össze az ország több térségében: Dél-Szerbiában, Belgrádban, illetve a magyar határhoz közeli Észak-Bácskában. Az utánpótlás pedig folyamatos. Szkopjei jelentések szerint a múlt héten számos olyan nap is volt, amikor több mint tízezer ember lépett be Macedóniába Görögország felől.

A Horvátország területén lévő menekültek döntő többsége egyelőre Magyarországon lép be a schengeni övezetbe, míg legfeljebb háromezren próbálkoztak a távolabb lévő szlovén határral. A fogadtatás ott sem volt barátságos: amikor lelassult a regisztráció menete, a rendőrség könnygázzal oszlatta szét a türelmetlenné vált menekülteket. Jó ideig meg is bénult a forgalom a két ország határán, Ljubljana végül hétfő este engedte meg, hogy a senki földjén rekedt több száz ember belépjen az ország területére. A szlovén hatóságok közben megkezdték egy kerítés építését a menekültek által leginkább használt breganai határátkelőn, és egyelőre nem tudni, hogy az útakadályt milyen hosszúra tervezik.

A Human Rights Watch (HRW) nevű nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a macedón rendőrség embertelenül és megalázóan bánik a közel-keleti és ázsiai migránsokkal. A csoport 59 oldalas tanulmánya szerint az egyenruhások sokszor minden indok nélkül szidalmazzák és bántalmazzák az érkezőket, több olyan eset fordult elő, amikor egy-egy menekültnek végig kellett szaladnia a rendőrök sorfala előtt, s közben az egyenruhások gumibottal ütlegelték áldozatuk hátát. A HRW szerint ugyanakkor annyiban javult a helyzet, hogy a macedón hatóságok már jóval kevesebb, észak felé tartó migránst állítanak meg s őriznek több napig emberhez méltatlan körülmények között.

NÉMETH ANDRÁS