Hideg napok

Elszabadult a pokol Görögország és Macedónia határán: a hét végén több ezer menekült egyszerre próbált meg betörni a volt jugoszláv tagköztársaság területére, s a rendőrök végül könnygáz- és hanggránátokkal verték vissza a kövekkel támadó embereket. Az utóbbi napok fejleményei alapján egyértelmű volt, hogy a térségben kialakult válság csak erőszakhoz vezethet, hiszen Szkopje november közepén bejelentette, hogy csak a háborús övezetekből, azaz Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezett menekülteket engedi tovább Szerbián keresztül Nyugat-Európa felé.

Miközben a gazdasági migránsokká nyilvánított emberek ezrei elvesztették reményüket, hogy eljussanak Németországba vagy Skandináviába, a körülmények is gyorsan romlanak. Beköszöntött a tél, a határ térségében tevékenykedő civil szervezetek pedig képtelenek arra, hogy állami segítség nélkül ellássák élelemmel és fűtött szállással az ott ragadtakat. A menekültek, még ha gazdasági migránsoknak számítanak is, aligha fordulhatnak vissza, hiszen jó részüknek nincs már pénze, az iráni ellenzékieket pedig – akik közül többen éhségsztrájkba kezdtek, és összevarrták a szájukat – börtön vagy halál várja hazájukban. A válság hatására Szkopje a múlt héten megkezdte a maga határzárának építését. A magyarázat szerint a három méter magas kerítés célja nem a határ teljes lezárása, hanem az, hogy a hivatalos átkelők felé terelje a Görögországból érkezőket.

A balkáni útvonal további országaiban viszont szinte teljes a nyugalom. A macedón–szerb határon csak pár tucat iráni, illetve marokkói menekült rekedt, s fokozatosan ürülnek ki a horvátországi, illetve szlovéniai táborok is, ahonnan folyamatosan juthatnak át Ausztriába a háborús zónákból érkezett emberek. Az utánpótlás pedig – legalábbis egyelőre – elapadni látszik. A mediterrán térségben dúló tengeri viharok miatt töredékére esett vissza a Törökországból lélekvesztőkön Görögországba érkezett menekültek száma. Míg szeptemberben és októberben naponta akár tízezren is átkelhettek – az év eleje óta 850 ezer menekültet számoltak össze Görögországban, és közel négyezren vesztették életüket út közben –, addig november közepe óta legfeljebb pár százan kötnek ki a görög szigetek valamelyikén. Az Olaszország felé vezető útvonalak teljesen elnéptelenedtek, november 17-e óta egyetlen, menekülteket szállító hajó sem érkezett az országba.

Hosszabb távon a Törökország és az EU vezetői által múlt vasárnap aláírt megállapodás vetheti vissza az Európába tartó közel-keleti, leginkább szíriai menekültek áradatát. A vízummentességért toloncegyezményt kínáló alku értelmében Brüsszel két év alatt hárommilliárd euróval járul hozzá a törökországi táborokban uralkodó viszonyok javításához: egyebek mellett arab nyelven oktató iskolák építéséhez és munkalehetőségek megteremtéséhez. Törökország a pénz mellett ígéretet kapott az EU-val folytatott, régóta befagyasztott csatlakozási tárgyalások újraélesztésére is. A két fél megnyithatja a pénz- és gazdaságpolitikáról, az energiáról, az oktatásról, illetve a külpolitikáról szóló fejezeteket, és rendszeressé válhatnak a brüsszeli és török vezetők közötti magas szintű tárgyalások. Az uniós pénz – bár erről nem született írásos egyezség – akkor érkezne meg Törökországba, ha Ankara jelentősen lefékezi a jelenlegi mintegy 2,2 millió, törökországi táborokban élő szíriai menekült Európába vándorlásának ütemét. Az új együttműködés első jeleként hétfőn a török hatóságok 1300, Görögországba induló menekültet tartóztattak fel.

Azt egyelőre sem Brüsszelben, sem pedig Ankarában nem tartják valószínűnek, hogy Törökország belátható – egy nemzedéknyi – időn belül beléphetne a jelenleg 28 tagú EU-ba. Részben azért nem, mert a ciprusi megosztottság megoldatlansága miatt Ciprus és a mellette álló Görögország is ott fékezi Ankara és Brüsszel közeledését, ahol tudja. És ebben szövetségeseik is akadnak az EU-n belül, hiszen alaposan felforgatná az uniót, ha felvennék a tagok közé a többségében muszlimok lakta, s az uniós átlagnál szegényebb, 78 millió lakosú országot.

A Törökországnak juttatandó hárommilliárd euró előteremtéséről még nincs végleges egyezség az EU-n belül, egyelőre csak annyi tűnik valószínűnek, hogy a pénzt központi és tagállami forrásokból együttesen szednék össze. A népesebb államok azt szorgalmazzák, hogy a támogatás nagyobb részét a központi büdzséből nyújtsák, ebben az esetben a tagországi hányad viszonylag alacsonyabb összeget jelentene. A kelet-közép-európai kisebb országok inkább azt szeretnék, ha a tagok gazdasági erejének arányában szabnák meg a befizetendő összeg nagyságát. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarországra 18 millió eurós befizetés vár.

A menekültek ügyének kezelésétől függhet, miként alakul a 26 tagú schengeni övezet sorsa. A holland Jeroen Dijsselbloem – az eurózóna 19 pénzügyminiszterét tömörítő eurócsoport vezetője – szerint fenntarthatatlan az az állapot, hogy néhány ország, egyebek mellett Svédország, Németország, Belgium és Hollandia viseli a menekültválság legnagyobb terhét, miközben mások igyekeznek kivonni magukat a krízis kezeléséből.

NÉMETH ANDRÁS