Túlsúlyos probléma

Kevés híján ötven kilogrammot adott le pár hónap alatt egy szibériai fiatalember, miután az orosz légierő toborzói közölték vele, hogy nem fogadják el a jelentkezését, mert túl kövér. Bár a 84 kilogrammra lefogyott Szergej Maljovani története happy enddel ért véget – a szambo nevű orosz harcművészetet és a diétázást kombináló, húszéves önkéntes néhány napja mundért húzhatott –, a világ hadseregeinek egyre nagyobb gondot jelent a megfelelő számú alkalmas katonajelölt megtalálása.

„Ez már nemzetbiztonsági probléma” – mondta újságíróknak Allen Youngman nyugalmazott amerikai vezérőrnagy, miután kiderült, hogy az USA-ban a mintegy 34 millió, 17–24 év közötti fiatal 71 százaléka alkalmatlan a katonai szolgálatra. A legsúlyosabb gondot az elhízás okozza, de a jelentkezők mind nagyobb részét azért kell kiszórni, mert nincs megfelelő iskolai végzettsége, különféle mentális betegségekben szenved, kábítószerezik, vagy képtelen megoldani az alapvető matematikai és nyelvi feladatokat. Ugyancsak sokan véreznek el amiatt, hogy a hadsereg nem, illetve csak lassan reagál a társadalmi változásokra: miközben évről évre nő a tetoválás népszerűsége, a törvények szerint csak az szolgálhat az USA hadseregében, akin nem éktelenkedik látható helyen bőrre írt rajz. A testékszerek is akadályt jelentenek: tilos a fültágító vagy a túlzásba vitt piercing is.

Eközben rohamosan csökken azok száma, akik a sorkatonaság 1973-as eltörlése óta önként jelentkeznek a seregbe. „A fiataloknak csak egy százaléka olyan, aki alkalmas a szolgálatra, és hajlandó is velünk szóba állni” – panaszkodott Allen Batschelet, az amerikai szárazföldi erők toborzási parancsokságának első embere. A tábornok hangsúlyozta, nagyon romlik a szolgálni hajlandó jelentkezők alkalmassági színvonala. Ez viszont már csak azért sem meglepő, mert Washington fokozatos könnyítésekkel igyekszik garantálni, hogy minden évben meglegyen az a több mint százezer újonc, aki a világ legerősebb seregéhez, illetve a Nemzeti Gárdához és a különféle tartalék egységekhez kerül. Az ezredfordulón például még kilencvenszázalékos volt a legalább középiskolát végzettek aránya a bevonulók között, mára ez a szám jóval nyolcvan százalék alá esett. Emelték viszont az újoncoknak adott állami kedvezményeket, és a korábbinál több pénzt kapnak azok is, akik meghosszabbítják a szolgálatukat. „Ez nem a teljes hibamentesség politikája. Minden jelentkezést külön-külön vizsgálunk meg, és mindig az egész embert nézzük” – mondta egy sajtóértekezleten Nathan Christensen, a védelmi minisztérium szóvivője.

Oroszországban – ahol minden fiatalnak szolgálnia kellene egy évet a hadseregben – ugyancsak komoly gondot okoz az alkalmatlanok számának növekedése. A hivatalos statisztikák szerint ötven százalék körül van a kiszórtak aránya, s a hadvezetés a szolgálók egészségével sem elégedett. „Hiába emeltük a testedzések számát, választottunk megfelelő oktatókat és ajánlottunk pénzjuttatást a legjobban teljesítőknek, a hadsereg egészének edzettségi állapota változatlanul nem kielégítő” – ismerte el Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Hozzátette: Moszkva még több pénzzel és sportolási lehetőséggel próbál javítani a katonák egészségi állapotán, s emellett minden évben bajnokságot szervez a sereg tagjai számára. Az orosz hadseregben az elhízottság mellett komoly gond a szesz-, illetve kábítószer-fogyasztás is.

A kelet-ukrajnai orosz beavatkozás miatt többfordulós behívást elrendelő Ukrajna harcképességét is jelentősen csökkenti a katonaköteles korban lévők tömeges alkalmatlansága. A tavaly nyári negyedik behívási hullámban értesített 117 ezer fiatalból csupán 53 ezret minősítettek szolgálatra képesnek, a legtöbbet – 32 százalékot – mentális betegségek miatt mentették fel. Az adatokat ismertető Olga Bohomolec, a kijevi parlament közegészségügyi bizottságának elnöke szerint tragikus a középkorú férfiak egészségügyi állapota, s emiatt Kijevnek felül kell vizsgálnia egészségpolitikáját. Bár a képviselőnő nem említette a korrupció lehetőségét, a HVG értesülései szerint a szolgálatra alkalmatlannak minősítettek jó része nem kis kenőpénz bevetésével lett „átmenetileg beteg”.

Londonban és Berlinben is aggódnak a katonaság hadrafoghatóságának csökkenése miatt. A félelmeket csak növelte, hogy a brit és a német hadsereg Afganisztánban szolgált egységeiben már-már járványos volt az elhízás. Az állandó életveszélyben lévő katonák a szükségesnél kevesebbet edzettek és mozogtak, miközben – legalábbis a németek – nagyban nyakalták a sört és a bort. Berlini statisztikák szerint az éves fogyasztás több mint egymillió liter sör és százezer üveg bor volt, így egy-egy Afganisztánban szolgáló Bundeswehr-katona naponta átlagosan közel egy liter sört gurított le a torkán. Az eredmény pedig az lett, hogy a felmérések szerint a bevetésen a német katonák negyven százaléka vált túlsúlyossá. Nagy-Britanniában még az elit alakulatoknál is tömegesen buknak meg az edzettségi teszteken a katonák, és Brian Dupree őrnagy sajtóhoz eljutott feljegyzésében azt hangsúlyozta, hogy a tömeges elhízás életveszélyes helyzetbe sodorja a háborús környezetben szolgáló katonákat.

Az aggasztó trendből a magyar hadsereg sem lóg ki, egy tavalyi felmérés szerint a honvédek közel fele túlsúlyosnak, ötödük pedig elhízottnak számít. A tanulmány alapján az általános egészségi állapot sem kielégítő: a hivatásos katonák negyede egyáltalán nem sportol, s a harmaduk rendszeresen dohányzik. A honvédség egyébként azonnal cáfolta a felmérés következtetéseit, s rögvest megszervezte azokat a sajtóutakat, amelyeken kiderült, hogy a honvédek és honvédnők szintidőn belül teljesítik a fizikai feladatokat.

NÉMETH ANDRÁS