Tömeges, nők elleni bűncselekmények történtek Németország három városában is újév éjszakáján. Csődöt mondott a helyi rendőrség, szégyenteljeseket nyilatkoztak egyes politikusok, és a német sajtó is mintha csak napokkal az események után ébredt volna rá, hogy mi zajlott a szemük előtt. Szomorú, ha amiatt, mert az elkövetők migránsok voltak.
Mindegy, hogy egy bűncselekményt elkövetője melyik országból jön, mi a vallása, be van-e rúgva, és hogy egy felheccelődött csoport önkontroll vesztett tagja-e, a tettéért akkor is felelnie kell, mint bárki másnak. Ha bevándorlóról van szó, akkor adott esetben kitoloncolással – a törvény ebben pontosan eligazít. Németországban most mindenki a törvény szigora után kiált, aminek nem lesz egyszerű megfelelni.
Mint arról a német sajtó beszámolt, szilveszter éjszaka a kölni főpályaudvar előtt mintegy ezer fős észak-afrikaiakból, arabokból álló tömeg gyűlt össze, amely egyre fenyegetőbben kezdett viselkedni. Petárdákat, tűzijátákokat dobtak a járókelők közé, mire a rendőrség a teret kiürítette. Kisebb csoportokban mégis visszatértek, körbefogtak arra járókat, erőszakkal elvettek pénztárcákat, mobiltelefonokat. Sok nőt pedig szexuálisan zaklattak: elvették a ruháikat, leszakították alsóneműiket, megfogdosták őket. „Az összes testnyílásomban ujjak voltak”, számolt be az egyik érintett. Jóval kisebb számban, de szintén molesztáltak nőket Hamburg vigalmi negyedében és Stuttgartban is.
Későn kapcsoltak
Az, hogy milyen súlyos atrocitások történtek a kölni pályaudvaron, először internetes közösségekben számoltak be az áldozatok. A helyi rendőrség jelentésében az újév napján még az állt, hogy az éjszaka békésen telt, és a városi sajtó is lassan kapcsolt: öt nappal a történtek után viszont már több, mint száz feljelentés született, melynek háromnegyede szexuális zaklatásról is említést tesz.
Mivel az elkövetés csoportosan történt (a vallomások szerint 20-40 fő hajthatta végre ténylegesen ezeket a cselekményeket), a tettesek megtalálása, valamint a bizonyítás is rendkívül kétséges. Bár vannak videofelvételek, ezek aligha bizonyító erejűek. Így könnyen lehet, hogy az elkövetők megússzák, ami nagyon rossz hír nemcsak az áldozatok, hanem a törvénytisztelő menedékkérők számára is, akiknek az integrációja amúgy is nem mindennapi próba elé állítja Németországot.
Tipikus félrekezelés
Nem túl biztató, de mégis tipikus, ahogy az illetékesek a Kölnben történt eseményeket kezelték. Az ilyen ügyekben szokásos elhallgatás, majd ennek sikertelenségét látva a bűnbakképzés, az illetékesek egymásra mutogatása, végül a túlreagálás itthonról is mind ismerős lehet. A helyi és szövetségi politika (élén Thomas de Maiziere kereszténydemokrata belügyminiszterrel) a rendőrséget tette felelőssé, hogy nem tudta megoldani a feladatát. A kölni rendőrfönököt védelmébe vevő német rendőrségi szakszervezet pedig arról beszélt, a tömeg feloszlatásához nem volt elég rendőr – sokukat a menekültáradat miatt a déli határok ellenőrzésére vezényelték.
A legtöbb kritikát Köln főpolgármestere, Henriette Reker kapta, aki tanácsokat adott, hogyan lehet ilyen támadásokat kikerülni. („Mindig van lehetőség arra, hogy bizonyos távolságot tartsunk, a kinyújtott karnál is nagyobbat”). Ezt utólag próbálta úgy magyarázni, hogy az ismert prevenciós programokra történt utalása egyáltalán nem csak nőknek szólt – mégis tipikus pótcselekvés, amikor az áldozatok felelősségét hozzák szóba a tettesek számonkérése helyett.
Magyarázatra kényszerült a ZDF német közszolgálati csatorna is: a pénteki eseményeket eleve csak hétfőn kezdte tárgyalni a német sajtó, a német ZDF esti híradójába azonban még ezen a napon sem fértek be a kölni események. Mint azt a főszerkesztő-helyettes elismerte, ez hiba volt, de szerettek volna megszólalót a híradáshoz, és másnaptól már bőségesen foglalkoztak az eseményekkel.
Na, ugye?
Mindez lehet, hogy így van, mégis azt a benyomást keltette, hogy a hatóságok, a politikai elit és a média is elfogult: azért bizonytalankodnak, mert migránsok a valószínű elkövetők. Erre ráerősített, hogy a beszámolók a német sajtóban érvényesülő elveknek megfelelően az összeverődött emberek leírására csak homályos célzásokat tettek, még a szókimondó bulvárlap, a Bild is "külföldiekről", „észak-afrikainak látszó férfiakról” írt.
A közvéleményt jelenleg egy dolog nyugtatná meg, ha a tetteseket gyorsan előkerítenék: keddi hírek szerint nyolc férfit már kedden őrizetbe vettek (állítólag valamennyiüknek volt benyújtott menedékkérelmük), de a cikk megjelenéséig három feltételezett elkövetőt gyanúsítottak meg – és a rendőrségi szakértők nem is tűnnek túl optimistának a tettesek kézrekerítésével kapcsolatban.
Míg a magyar sajtóban megjelent egy-két kárörvendő „Na, ugye!”-típusú kommentár, a német sajtóban elsősorban attól tartanak, hogy az eseményeknek súlyos következményei lehetnek a bevándorlók jelenlétéhez egyébként már hozzászokott városi-nagyvárosi népesség körében. Míg főként a keleti tartományokban eddig is erős volt az idegenellenesség, a lakosság többsége nem kötötte össze se a terrorizmust, sem más bűncselekménytípusokat a bevándorlással, és a német kormányzati politika is a menekültekkel való humánus bánásmódot, a bevándorlók szívélyes fogadását kommunikálta. Most viszont a bevándorók és a bűnözés összekapcsolása a közvéleményben megtörténhet, különösen, ha észlelik, hogy a Németországba betelepülő keleti kultúrákban a női jogok korántsem olyan magáától értetődőek, mint Európában.
A német parlamenten kívüli pártok (a nemzeti konzervatív Alternatíva Németországnak (AfD), valamint a tavaly az AfD-ből kivált liberális szárny, a Szövetség a Haladásért és Felemelkedésért), valamint az idegenellenes Pegida-mozgalom eddig is fordulatot követeltek Németország menekültpolitikájában. Feltehetőleg a parlamenti pártok és Merkel belső ellenzéke körében is felerősödhetnek ezek a hangok.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
