A jótét lélek kifejezés a menekültválsággal összefüggésben arra szolgál, hogy általánosító módon naívnak, butának állítsa be vagy az úgynevezett helfer szindrómában, vagyis kényszeres segítésben szenvedő betegnek bélyegezze mindazokat, akik önként, társadalmi munkában támogatják a Németországba érkező menedékkérőket, menekülteket.
A bizottság közleményében hozzátették, hogy a jótét lélek használata már nemcsak a "jobboldali populista táborban" használatos, hanem helyenként a médiában is, és ez gátolja a szakmai érveken alapuló demokratikus vitát.
Hasonló hatást fejt ki a véleményterror (Gesinnungsterror) és a felháborodás-ipar (Empörungs-Industrie) kifejezés is – vélte a testület.
A Darmstadti Egyetem független zsűrije 1991 óta választja ki az év legellenszenvesebb szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatokból. 2015-ben 1644 javaslat érkezett, összesen 669 szót, kifejezést jelöltek az év legcsúnyább szavának.
A leggyakrabban javasolt kifejezések többsége a menekültválsággal és a görög államadósság-válsággal kapcsolatosak, például a befogadás kultúrája (Wilkommenskultur) 113 jelöléssel a második leggyakrabban javasolt szó volt, a jótét lélek 64 jelöléssel pedig a harmadik, míg a Grexit (Görögország kilépése az euróövezetből) 47 jelöléssel az ötödik.
2014 legcsúnyább szava a hazug sajtó (Lügenpresse) volt, 2013-ban pedig a szociális turizmust (Sozialtourismus - a szociális juttatások megszerzését célzó bevándorlás) választották a leginkább visszataszító német szónak.
