Az orosz elnök a múlt héten Berlinben Angela Merkel német kancellárral, Petro Porosenko ukrán és Francois Hollande francia elnökkel tárgyalt az ukrán válság politikai rendezését szolgáló minszki megállapodások végrehajtásáról. Erre végül elfogadtak egy menetrendet, ezt azonban nem különösebben nagy eredmény, mivel csupán azt rögzítették, amit eddig is meg kellett volna tenni.

Szíriával kapcsolatban sem sikerült áttörést elérni: a beígért aleppói tűzszünet igen rövidnek bizonyult.

Mégsem kell attól tartania Putyinnak, hogy keményebb hangra váltanak berlini tárgyalópartnerei vagy az Európai Unió vezetői, az uniós állam- és kormányfők ugyanis nem értenek egyet az Oroszország ellen bevezetett szankciók szigorításával – olvasható az eheti HVG-ben.

De nemcsak uniós szinten nincs egyetértés abban, mit kezdjenek Oroszországgal, a kérdésben még a német kormányzó koalíció sem egységes. Norbert Röttgen, a nagyobbik kormánypárt, a CDU képviselője szerint mostanra a Németország és az EU olyan helyzetbe hozta magát, amelyben mindkettő teljesen elvesztette befolyásolási lehetőségét. Az SPD-s Gernot Erler azonban úgy látja, hogy az előzetes várakozásokhoz képest többet sikerült elérni.

A cikk emlékeztet: kiváló kapcsolatot ápolt az SPD-s Gerhard Schröder kancellár is Putyinnal, aki aktívan támogatta például az Északi Áramlat gázvezeték megépítésének ötletét kormányzása idején (1998-2005), s a berlini kormány még hitelgaranciát is vállalt a projektre. Megbízatása lejártával Schröder előbb a Gazprom irányítása alatt álló társaság felügyelőbizottságának, majd az Északi Áramlat 2 elnevezésű program igazgatóságának elnöke lett.

Putyin azonban nemcsak a német baloldaliakra számíthat, hiszen a politikai paletta másik szélén álló Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali populista párt is megtalálta az orosz kapcsolatokat.

További részletek az eheti HVG-ben.