Évente világszerte több százezer radioaktív küldeményt fuvaroznak repülőkön, s ezeket a sugárzó anyagokat különleges konténerekben szállítják. Ilyenben volt az irídium-izotóp is, amely miatt szerda este két órára ki kellett üríteni a Liszt Ferenc repülőtér 2B terminálját.

Légi úton általában orvosi- és ipari célú radioaktív anyagokat küldenek, ezek legtöbbször olyan kis súlyú izotópok, amelyekre viszonylag sürgősen van szükség a rendeltetési helyükön. Az ilyen szállítmányok forgalma pedig várhatóan csak növekedni fog, hiszen egyre több helyen használnak mesterséges izotópokat: az egészségügyben például csontsűrűséget lehet mérni velük és kimutathatóvá válnak az emberi testben lévő a rosszindulatú daganatok, s az izotópokból származó sugárzást vetik be egyes daganatok kezelésében is.

Egy szakember radioaktív gyógyszerek előállítását végzi az Izotóp Intézet Kft csillebérci üzemének úgynevezett tiszta téri dolgozóterében 2011. november 25-én. Képünk illusztráció!

MTI / Földi Imre

Az iparban is terjed a sugárforrások használata, egyebek mellett az anyagtömörséget vizsgálják így, s meg lehet találni a tömör anyagokban lévő zárványokat is. Az élelmiszeriparban csírátlanításhoz, vagy víztisztításhoz használnak különféle izotópokat, s sugárzó anyagokat alkalmaznak a különféle biztonsági eszközökben, például a repülőtéri csomagvizsgáló berendezésekben is.

Az izotópok másik jelentős felhasználója az atomipar, ám az ott alkalmazott radioaktív anyagokat – amelyek jellemzően nagyobb méretűek, és erősebben is sugároznak – minden esetben közúton, vasúton, vagy vízen szállítják. Míg sokan hibának tartják, hogy az izotópokat felengedik a repülőgépek fedélzetére, a statisztikák azt mutatják, hogy a légi közlekedés sokkal biztonságosabb, mint a közúti, vagy a vasúti szállítás. Nem beszélve arról, hogy a múltban a különféle zöldpárti szervezetek rendszeresen próbálták megakadályozni az atomerőművekbe érkező, vagy onnan induló radioaktív anyagok elszállítását. 

Külön engedély nélkül

A magyar szabályozás értelmében csak a közúti és vasúti szállításhoz kell külön engedélyt kérni, a légi fuvarozás feltételeit a nemzetközi légügyi hatóságok, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetői (IAEA) határozzák meg. „A szabályozás értelmében a sugárzó anyagokat olyan konténerekben kell tárolni, amelyek megakadályozzák, hogy a repülőn tartózkodók sugárterhelést kapjanak, s amelyekből egy baleset esetén sem jut radioaktív szennyezés a környezetbe” - mondta a HVG-nek Körtvélyes Tivadar, az AIRportal.hu portál főszerkesztő-helyettese. Az utasokat nem kell értesíteni a radioaktív szállítmányról, a gép személyzete viszont minden esetben tud róluk.

A repülőterek üzemeltetői normális esetben nem is értesülnek arról, hogy az érkező vagy induló gépek fedélzetén van-e radioaktív anyag. Szerda este is csak az után zárták le a reptér 2B terminálját, hogy a rakodók szerint túlmelegedett az irídium-izotópot szálló tartály, s ezt követően a katasztrófavédelem utasítást adott a terület kiürítésére.

Veszélyes anyagot szállító védett vonatszerelvény halad keresztül a kiskunhalasi vasútállomáson 2010. november 11-én, amelynek biztosítását a rendőrség végzi. Képünk illusztráció!

MTI / Pozsgai Ákos

A HVG értesülései szerint egy olyan magyar cég rendelt Oroszországból radioaktív anyagot, amely rendszeresen szállíttat magának izotópot, s a vállalat vezetői azt is hangsúlyozták, hogy a szerdán észlelt melegedés normális jelenség. A most riadalmat okozott irídium-izotóp a 192-es, ennek felezési ideje 74 nap, s főként a daganatos betegségek kezelésében, illetve különféle ipari képalkotó berendezésekben használják.

„A nagy területre kiterjedő lezárás este fél kilenctől két órán át tartott, s öt induló és nyolc érkező járat késett hosszabb ideig. Ez mintegy kétezer utast érintett” – mondta a HVG-nek Kurucz László repülőtéri szóvivő, aki hozzátette: a reptér és a rendőrség együttműködésének köszönhető, hogy nem lett nagyobb a fennakadást. „Este tizenegy órára már teljesen helyreállt a szokásos ügymenet” – tette hozzá.  A riadalom azért sem lett nagyobb, mert a szabályok értelmében a légitársaságok, a csomagkezelő és teherszállító cégek, valamint a repülőterek alkalmazottait is ki kell képezni a veszélyes anyagok kezelésére, s tudásokat rendszeres továbbképzéssel kell szinten tartaniuk.

Robbanó akkuk

2016 októberében az Új-Delhiben lévő Indira Gandhi repülőtér teheráru raktárának egy részét zárták le, mert úgy tűnt, szivárog egy radioaktív anyagot tartalmazó gyógyszer csomagolása. A zárlatot nem sokkal később feloldották, kiderült, nem került sugárzó anyag a környezetbe.

Radioaktív anyagot, Iridium 192 izotópot vizsgál egy szakember Irakban 2016. február 22-én. Képünk illusztráció!

AFP / Haidar Mohammed Ali

A légügyi hatóságok a radioaktív anyagok mellett a többi veszélyes eszközök – például oxidáló szerek, mérgek, gázok, vagy robbanóanyagok  – szállítását is szabályozzák. Viszonylag új veszélyes anyagnak számít a lítium-ion, pontosabban az abból készült több millió akkumulátor. Az akkuknak ugyanis számos jó tulajdonságuk – viszonylag magas energiasűrűség, gyors és sokszori tölthetőség – van egy komoly hátrányuk is. Mégpedig az, hogy viszonylag könnyen lesznek zárlatosak – erről leginkább a robbanásra hajlamos Samsung Galaxy Note 7-es tulajdonosai tudnának mesélni – s ezzel komoly veszélyt jelentenek a repülőgépekre.

Nem véletlen, hogy a légügyi hatóságok már nem is engedik betenni a feladott poggyászokba a nagyobb méretű lítium-ionos akkukkal szerelt eszközöket: kitiltották például  a csomagtérből azokat az „okos bőröndöket” is, amelyekből nem lehet könnyen kiszedni a beléjük épített akkumulátorokat. A jelenleg érvényes szabályok értelmében csak a fedélzetre felvitt poggyászban lehetnek nagyobb méretű lítium-ionos akkumulátorok.

A kiemelt képen csomagokat pakolnak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2017. október 4-én. Képünk illusztráció.