Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Újabb fegyverszállítmányt kaphat Németországtól az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg – jelentették csütörtökön német hírportálok. A szállítmány 2700 Strela típusú, vállról indítható szovjet légvédelmi rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak. A szövetségi gazdasági minisztérium már hozzá is járult kivitelükhöz.
A kormány az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Az első szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll.
Christine Lambrecht védelmi miniszter egy hétfőn reggel tett nyilatkozatában azt mondta, hogy a támogatás megérkezése Ukrajnába „nem napok, hanem órák kérdése”.
A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400 német gyártmányú páncéltörő fegyvert – ezt magyar felségjelzésű repülőgéppel szállították –, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.
A berlini vezetés az invázió első napjaiban azt is elhatározta, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós (38 000 milliárd forint) pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.
Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagyarányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
A háborúról percről percre tudósításunkat ide kattintva olvashatja.
