Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Újabb törvényt írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök az állítólagos hamis információk terjesztésének tilalmáról – közölte a dpa német hírügynökség az orosz médiára hivatkozva. A péntek éjjel közzétett új törvény már
nemcsak az orosz fegyveres erőkről szóló állítólagos hamis információk terjesztését bünteti, hanem a külföldön tevékeny orosz állami hatóságokra vonatkozó álhírterjesztést is.
Hatálya kiterjed az állami hatóságok, nagykövetségek és kereskedelmi képviseletek munkájáról szóló tájékoztatásokra.
Akár 15 év börtönt is kaphat, aki „hamis" híreket terjeszt az orosz haderőről
Az ukránokkal vívott információháború új szintjére lépett az orosz törvényhozás.
A hamis információk terjesztői 700 ezer és 1,5 millió rubel közötti pénzbírsággal vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók. Tisztségviselők esetében a büntetések még nagyobbak: ők 3-5 millió rubel közötti pénzbírságra vagy 5-10 év közötti börtönbüntetésre számíthatnak.
Egy orosz parlamenti képviselő azt mondta: a törvény azokat hivatott támogatni, akik „Oroszország határain kívül védik az orosz érdekeket”.
Bíráló hangok azt kifogásolják, hogy a törvények az orosz hatóságokra bízzák annak eldöntését, hogy melyik hír igaz és melyik hamis.
Oroszországban külön törvény tiltja az állami hatóságok munkájának lejáratását külföldön. Az erre vonatkozó jogszabályokat az ukrajnai háború kezdete óta szigorították.
Percről percre tudósításunkat itt olvashatja az orosz-ukrán háborúról.
