Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Azzal, hogy Finnország csütörtökön bejelentette csatlakozási igényét, eldőlni látszik Svédország sorsa is, bár a kormánypárt mélyen megosztott a NATO-tagság kérdésében. Ez persze nem jelenti azt, hogy túl sok idejük lenne ezen gondolkodni, mivel a finn lépés hatására megnőhet az észak-atlanti katonai tömbhöz való csatlakozást támogatók amúgy is masszív svédországi tábora. Márpedig ősszel választások lesznek az országban és ha a NATO-ból, illetve a biztonsági kérdésből kampánytéma lesz, abból a szociáldemokraták nem fognak jól kijönni.
Ezzel ők is tisztában vannak, Margot Wallström egykori külügyminiszter (képünkön), a kormánypárt doyenje valaha abszurdumnak minősítette a svéd csatlakozás ötletét, ma azonban már nem fogalmaz ennyire elutasítóan. Wallström ma Magdalena Andersson miniszterelnök támogatására szólít fel és minden erejével igyekszik elérni, hogy a témából ne legyen pártszakadás és még az őszi választások előtt jussanak dűlőre vele. Véleménye szerint ennek a folyamatnak a legvalószínűbb kimenetele a csatlakozási kérelem benyújtása lesz.
Mindezeket Wallström még a finn döntés megszületése előtt mondta el, vélhetően Helsinki lépése csak megerősítette az elképzeléseiben. Különösen azért, mert Finnország Svédország legközelebbi szövetségesének számít a mai napig, a két országot igen mély kulturális, történeti és politikai szálak kötik össze, így a finnek döntése egészen biztosan hatással lesz a svéd közvéleményre is. Ráadásul nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Svédországban a szociáldemokraták 1917 óta minden választást megnyertek, ám a parlament két jobbközép és egy nacionalista pártja régóta elkötelezett a csatlakozás mellett.
A szociáldemokraták számára a semlegesség szinte már vallási kérdés, meg kell őket téríteni – mondta egy ellenzéki, jobbközép képviselő. Persze ehhez érdemes hozzátenni, hogy Svédország a napóleoni háborúk óta nem volt tagja katonai tömbnek, így a semlegességhez való ragaszkodás nem csak a balos hippimentalitásból vezethető le, hanem komoly történeti hagyományai is vannak.
A finn bejelentés viszont szűkre szabta a rendelkezésre álló határidőket, így a svéd kormánypárt vasárnap már dönteni is fog a csatlakozásról, az előzetes várakozások szerint mellette fognak végül állást foglalni, mivel a parlamenti képviselők elsöprő többségének is ez a véleménye. A svéd média szerint a kormány hivatalos álláspontja hétfőn születik meg és nem sokkal azt követően Stockholm be is fogja nyújtani a csatlakozási kérelmet.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Bíróság elé állítottak egy orosz katonát háborús bűnök vádjával, a finnek a NATO-ba tartanak, Moszkva fenyegetőzik - percről percre a háborúról
Oroszország közvetlen veszélyt jelent a világrendre, állítja az Európai Bizottság elnöke, orosz katonák fegyvertelen civileket lőttek hátba, Finnország NATO-csatlakozási szándékát Moszkva atomháborút emlegetve bírálta. Hetvennyolcadik napja tart az orosz-ukrán háború. Kövesse a legfontosabb eseményeit itt! „Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen.
