Már több mint 50 ezer ukrán menekült kapott munkát Csehországban

Május közepéig már több, mint 50 ezer ukrán menekült kapott hivatalosan munkát Csehországban a nekik kiadott speciális, egy évre szóló cseh vízum alapján - közölte kedden a prágai munkaügyi minisztérium.

Az ukrán menekültek alkalmazását az érintett vállalatok jelentették a minisztériumnak. Szerintük döntően olyan állásokról van szó, amelyek hosszú ideje betöltetlenek voltak.

A munkát vállaló ukrán menekültek leggyakrabban a termelésben, az építőiparban, a szolgáltatásokban vagy a közlekedésben dolgoznak. Számos munkahely betöltésénél azonban akadály a cseh nyelv hiányos ismerete - derül ki a minisztérium nyilvántartásából. A munkaügyi hivatalok május közepén 7800 ukrán menekült álláskeresését tartották nyilván.

Mennyire pirruszi Oroszország mariupoli győzelme?

A mariupoli helyőrség teljesítette a feladatát – jelentette be az ukrán vezérkari főnökség, miután a civilek után a több száz védő is elhagyta a mariupoli Azovsztal kombinát területét, ahol az ukrán hadsereg katonái és a hadseregbe, illetve a nemzeti gárdába betagozódott, egykor önkéntesek által létrehozott Azov zászlóalj fegyveresei nyolcvan napon álltak ellen a sokszoros túlerőben lévő orosz hadseregnek. „Nekünk élve van szükségünk a hőseinkre” – ezt már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta, majd azt is hangsúlyozta, hogy hosszú időbe telhet, amíg a mariupoliak hazatérhetnek.

Megszavazta a finn parlament az ország NATO-csatlakozási kérelmét

A finn parlament kedden 188 támogató és 8 ellenző szavazattal jóváhagyta, hogy Finnország benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-ba. Helsinki ezzel követte Svédország múlt heti döntését az észak-atlanti szövetségbe lépésről.

Borrell az uniós védelmi politikáról: “Európának krízisre van szüksége, hogy reagáljon”

Sűrű napja volt az Európai Unió védelmi minisztereinek, akik a Külügyek Tanácsában találkoztak. A nap elején Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője még rendkívül optimistán nyilatkozott a tárgyalásokról. Pedig a miniszterek előtt több feladat is állt, ezek közül a legjelentősebb talán az új, 500 millió eurós pénzügyi csomag volt, amely Ukrajna fegyveres támogatását segítené.

Mentik az ukrán katonákat az Azovsztalból

Folytatódik a humanitárius művelet a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területén tartózkodó ukrán katonák kimentésére – erősítette meg kedden Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

A vasútra mértek csapást az oroszok a javorivi járásban

Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye kormányzója közölte, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők a javorivi járásra mértek rakétacsapást, és károk keletkeztek a helyi vasúti infrastruktúrában. Sérültekről vagy halálesetekről nem érkezett jelentés. A kormányzó hozzátette, hogy az ukrán légvédelem ugyanakkor lelőtt három orosz rakétát a régió fölött. (MTI)

Az oroszok hozzáállása miatt befagyasztották a béketárgyalásokat az ukránok

"Németország mindent megtesz a gyors finn és svéd NATO-csatlakozásért"

Olaf Scholz német kancellár a liechtensteini kormányfővel folytatott megbeszélése után beszélt erről. Hozzátette: a tagsági kérelem benyújtása nemcsak Finnországnak és Svédországnak fontos, hanem "történelmi lépés a védelmi szövetségnek és egész Európának".

Bár Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn még azt mondta, nem hagyják jóvá a két északi állam csatlakozását, Törökország fenntartásairól Scholz úgy fogalmazott: szilárd meggyőződése, hogy az ankarai vezetés is támogatja majd a bővítést.

(MTI)

Nyolc halott és 12 sebesült a desnai rakétatámadásban

Az orosz erők kedd hajnalban négy rakétát lőttek ki a Csernihiv melletti Desna településre. Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat szerint a rakéták két épületet találtak el a faluban, 8 halálos áldozatot követelt a támadás, míg 12 ember megsebesült. (BBC)