szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Kreml szerint az amerikaiakra nem vonatkoznak a genfi konvenciók, Oroszország a litván kereskedelmi korlátozást „nyíltan ellenséges” tevékenységként értékeli.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

A Kreml szerint az elfogott amerikaiakra nem vonatkozik a genfi egyezmény, mivel nem reguláris katonák voltak – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség. Az ügynökség szerint a harcosok illegális tevékenységet folytató "zsoldosok" voltak, és vállalniuk kell a felelősséget "bűneikért". A Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot is idézték, aki szerint lőttek az orosz katonákra, és veszélybe sodorták az életüket. Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy eltűnt két amerikai önkéntes Ukrajnában. Alexander Drueke (39) és Andy Tai Ngoc Huynh (27) mindketten az USA hadseregének veteránjai, akik Alabamában éltek és onnan utaztak Ukrajnába, hogy csatlakozzanak a honvédőkhöz. Az orosz médiában hétfő délután kezdtek keringeni olyan képek, amin az elfogott két férfi látható, illetve olyan videóanyagot is látni, amin Drueke az RT orosz állami hírportálnak nyilatkozik.

Luhanszki régió kormányzója szerint Oroszország még több katonát küld, hogy a hetek óta tartó harcok után megpróbálja átvenni a város teljes ellenőrzését. Szerhij Hajdaj ugyanakkor állította: az oroszok még nem vették be Szeverodonyeck egészét.

Ausztrália összesen tizennégy M113 típusú páncélozott csapatszállítót ajánlott fel a háború sújtotta Ukrajnának, ezekből 4 érkezett most meg. „Soha nem fogjuk elfelejteni ezt” – írta az ukrán védelmi minisztérium abban a posztban, amiben a járművek érkezéséről adtak hírt.

Folyamatosan gyenge teljesítményt nyújt az orosz légierő az ukrajnai háborúban, és ez lehet az egyik legfontosabb oka annak, hogy Oroszország csak nagyon korlátozott sikereket ért el a hadjárat kezdete óta – olvasható a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében. A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint az orosz légierő képtelen teljes légi fölényt kivívni, és működését a kockázatkerülés jellemzi. Ez abban is megnyilvánul, hogy orosz harci gépek ritkán hatolnak mélyen az ukrán vonalak mögé. E nehézségek alapvető okai közül több az orosz szárazföldi haderőt is jellemzi.

Évek óta nem volt ilyen súlyos a nukleáris fenyegetettség az osztrák külügyminiszter szerint. Alexander Schallenberg az atomfegyverek humanitárius következményeiről szóló bécsi konferenciát megnyitva beszélt erről. A tárcavezető bírálta Oroszországot, amely szerinte „felelőtlen módon rémisztget” nukleáris fegyverekkel az ukrajnai háború során. Nakamicu Izumi, az ENSZ leszerelési főképviselője leszögezte: a nukleáris leszerelés témája elsőbbséget élvez a világszervezetben, s figyelmeztetett, hogy „e fegyverek akár az egész emberi társadalmat eltörölhetik a föld színéről”. A konferencia témája az atomfegyvereknek az éghajlatra és az élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatása. A tanácskozást egy nappal az atomfegyverek teljes betiltásáról szóló, 2021-ben életbe lépett szerződésről (TPNW) szóló értekezlet előtt tartották, amelyre az aláíró mintegy 80 ország képviselőit várják. Alexander Kmentt leszerelési ügyekért felelős osztrák diplomata az EFE spanyol hírügynökségnek adott interjújában ingatagnak nevezte a nukleáris elrettentés politikáját, amely szerinte „állandó fenyegetettséget” jelent. Figyelmeztetett továbbá egy esetleges újabb nukleáris fegyverkezési verseny veszélyére, ugyanis szerinte a világ „a hidegháború tetőzése óta” nem nézett szembe ilyen mértékű nukleáris fenyegetettséggel. A TPNW aláírói között nem szerepelnek a NATO-tagországok, amelyek – más, atomfegyverrel rendelkező államokkal együtt – nem is vesznek részt a konferencián, jóllehet Németország és Norvégia megfigyelőket delegált rá.

Fejkamerás felvételeket tett közzé az ukránok oldalán harcoló Grúz Légió a szeverodonyecki harcokról: a rockzenére összevágott képsorokon gépfegyverrel és vállról indítható nehézfegyverekkel küzdenek a luhanszki városban.

Szombat óta nem engedik át országukon a Kalinyingrádba tartó, és az Európai Unió által szankcionált termékeket a litván hatóságok. Anton Alihanov kalinyingrádi kormányzó arról beszélt, hogy a korlátozással az orosz exklávéba tartó áruforgalom nagyjából 50 százaléka esik ki. Az orosz külügy erre reagálva hétfő délután felszólította Litvániát, hogy azonnali hatállyal törölje el a vasúti áruforgalomra vonatkozó tilalmat, ellenkező esetben Oroszország „fenntartja magának a jogot megtorló lépések megtételére”, hogy ezzel megvédje a nemzeti érdekeit – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Közlésük szerint Oroszország a litván kereskedelmi korlátozást „nyíltan ellenséges” tevékenységként értékeli. Szerintük ezzel Litvánia megsérti a nemzetközi jog szerinti kötelezettségét, amelyet a 2002-es EU–Oroszország-megegyezés tartalmaz, és amely a Kalinyingrád és Oroszország közötti tranzit szabályait rögzíti.

Csapást mértek az ukrán fegyveres erők Csornomornaftohaz gázfúrótornyaira – közölte Szergej Akszjonov krími vezető hétfőn a Telegramon. Akszjovov szerint a fúrótornyokon a reggeli támadás idején 109 ember tartózkodott, közülük 21-et kimentettek. A tisztségviselő szerint a létesítményeket három csapás érte. További részleteket nem közölt. Olga Kovitidi, az orosz parlamenti felsőház krími szenátora azt mondta, hogy a csapás az Odesszkaja lelőhely ellen irányult, Odesszától 71 kilométerre. A politikus elmondta, hogy a kitermelést leállították és a „technológiai katasztrófának” sikerült elejét venni. A Kijev által az ukrán állami Naftohaz állami olaj- és gázipari vállalat leányvállalatának tekintett Csornomornaftohazt az Ukrajnától Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krími Köztársaság 100 százalékban a saját tulajdonának vallja. A cég szénhidrogén-mezőket aknáz ki a Fekete-tenger és az Azovi-tenger talapzatán, valamint a Krím félsziget szárazföldi részén.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn kijelentette, „nem valószínű”, hogy ellátogat Ukrajnába, amikor a héten Európába utazik a G7 csúcstalálkozójára és a NATO vezetőinek megbeszélésére. Az elnök újságíróknak elmondta, hogy a Németországot és Spanyolországot is érintő útja során nem akar „további nehézségeket okozni az ukránoknak” azzal, hogy Kijevbe is elutazik.

Joe Biden az USA elnöke
AFP / JULIE BENNETT

Elkobozták az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma egyik képviselőjének németországi ingatlanvagyonát az Oroszország elleni európai uniós szankciók megsértésének gyanúja miatt. A müncheni ügyészség hétfői közleménye szerint a személyiségi jogok védelmét szabályozó német előírások miatt csak L. néven azonosított képviselőtől és K. néven azonosított feleségétől három ingatlant koboztak el Münchenben, azzal a bankszámlájukkal együtt, amelyre az ingatlanok bérlői eddig befizették a lakbért. Ez az első eset Németországban, amelyben az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt elrendelt uniós büntetőintézkedésekkel összefüggésben nem csupán befagyasztottak vagyontárgyakat, hanem ténylegesen lefoglaltak ingatlanokat – emelte ki az ügyészség. Hozzátették: noha nem fordult még elő a németországi joggyakorlatban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) súlyos és szervezett bűncselekmények feltárásával foglalkozó szakértőivel folytatott eljáráshoz hasonló eset, az a meggyőződésük, hogy az ingatlanok elkobzása jogszerű.

Az orosz pénzügyminisztérium azzal számol, hogy az olajtermelés a tavalyi 524 millió tonnáról idén 475,3 millióra, jövőre pedig 472,8 millióra csökken. Ez a tárca szerint elsősorban azzal függ össze, hogy „egyes országok megtagadják az Oroszországgal való együttműködést az olajágazatban”.

„Semmilyen kapcsolatunk nincs most az Egyesült Államokkal. Az a zéró Kelvinen van. És nem is kell most felolvasztani. És nem kell most velük tárgyalni sem. Hadd fussanak vagy kússzanak-másszanak, hadd könyörögjenek érte. Akkor majd meg fogják becsülni, mint egy különleges szívességet” – írta Oroszország nemzetbiztonsági tanácsának jelenlegi elnökhelyettese, volt orosz állam- és kormányfő Dmitrij Medvegyev a Telegramon.

Erős támogatót kapott Ukrajna, ha csak szóban is: közel 4 hónappal az orosz megszállás után a nehézsúlyú ökölvívó-legenda Mike Tyson négymásodperces üzenetet küldött egy parkolóból, kifejezve szolidaritását.

„Felszólítjuk Oroszországot, hogy szüntesse meg a kikötők blokádját. Ez felfoghatatlan, több millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, miközben a világ többi részén emberek éheznek. Ez egy valódi háborús bűn” – nyilatkozta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Luxembourgban, az EU-s külügyminiszterek találkozója előtt.

Tavaly májushoz képest 55 százalékkal növekedett Kína orosz nyersolajimportja az idei ötödik hónapban, ezzel pedig Oroszország vált a távol-keleti diktatúra fő olajellátójává, megelőzve Szaúd-Arábiát. A Kelet-Szibéria–Csendes-óceán kőolajvezetéken és a hajókon szállított áru mennyisége májusban 8,42 millió tonnát tett ki a kínai vámügyi hivatal hétfőn közölt adatai szerint. Ez napi nagyjából 2 millió hordónyi importnak felel meg – áprilisban 1,59 millió hordó volt Kína napi behozatala orosz nyersolajból. Az orosz nyersolaj jóval olcsóbb, mint a piacon irányadó nyugati olajfajták, a West Texas Intermediate és a Brent. A nyugati szankciók miatt az árkülönbség körülbelül 30 százalékos.

Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

A britek gyengének látják az orosz légierőt, Putyinék Litvániát fenyegetik - a háború hétfői eseményei

Elkobozták az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma egyik képviselőjének németországi ingatlanvagyonát az Oroszország elleni európai uniós szankciók megsértésének gyanúja miatt. A müncheni ügyészség hétfői közleménye szerint a személyiségi jogok védelmét szabályozó német előírások miatt csak L. néven azonosított képviselőtől és K.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!