Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Hozzájárult pénteken a német törvényhozás mindkét kamarája (Bundestag, Bundesrat) Finnország és Svédország NATO-csatlakozásához, ezzel Németország az első tagállam, amely jogilag is elfogadta a katonai szövetség bővítését.
A két ország felvétele a szövetségbe azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna ellen indított háborújával éppen az ellenkezőjét éri el annak, amit akart, mert "a Nyugat, amelyet annyira megvet, nem gyengébb, hanem erősebb lesz" - jelentette ki Christine Lambrecht védelmi miniszter a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A két észak-európai ország Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kérte felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. A csatlakozási folyamatot május 18-án indították el. A tagállamok képviselői július 5-én a finn és a svéd külügyminiszter jelenlétében írták alá a csatlakozási jegyzőkönyveket.
A szerződés 10. cikke szerint a tagállamok egyhangú döntéssel új tagokat hívhatnak meg. A csatlakozási jegyzőkönyveket valamennyi tagállam nemzeti parlamentjének jóvá kell hagynia. Finnország és Svédország csatlakozásával a NATO-nak 32 tagja lesz.
