Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A frontvonaltól távol eső városokat is elérő orosz támadások tovább nehezítik az egyébként is borzasztó gazdasági helyzetet Ukrajnában, mondta Arup Banerji, a Világbank kelet-európai regionális igazgatója a Reutersnek. Hozzátette: az év végére az ukrán lakosság 25 százaléka élhet szegénységben, ez az adat a háború előtt még mindössze 2 százalék volt. Sőt, ez az arány a jövő év végére akár az 55 százalékot is elérheti.
Banerji szerint az ország háborús működésének hatékonyságát jelzi, hogy a héten az energetikai létesítményeket ért jelentős orosz támadások után hamar helyreállították az áramellátást, ám Oroszország azóta taktikát váltott, ami fokozza a kockázatokat. Ha decemberi, januári hidegekig nem javítják ki a megrongálódott lakóépületeket, az egy újabb, belső migrációs hullámot indíthat el – tette hozzá.
A hírügynökség felidézi: Volidimir Zelenszkij ukrán elnök nemzetközi adományozóknak a héten arról beszélt: Ukrajnának 38-55 millárd dollárra (16,3-23,6 ezer milliárd forint) van szüksége a jövő évre becsült költségvetési hiány fedezésére és további 17 milliárd dollárra (7,3 ezer milliárd forint) a kritikus infrastruktúra – iskolák, lakóházak, energetikai létesítmények – újjáépítéséhez.
Banerji szerint eddig bíztató válaszok születtek ez ukrán államfő ezekkel kapcsolatos megkereséseire, az országok többsége jelezte, támogatná pénzügyileg Ukrajnát a következő évben.
Az orosz-ukrán háború fejleményeiről, eseményeiről folyamatosan frissülő tudósításunkban is beszámolunk.
