Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Egy, a pekingi kormányhoz köthető vállalat, ezer támadófegyvert és más, katonai célokra felhasználható felszerelést, köztük drónalkatrészeket és páncélzatot küldött orosz szervezeteknek – írja a Politico.
A lap által megszerzett kereskedelmi és vámadatok alapján 2022 júniusa és decembere között történtek a szállítások.
Kiderült, hogy a China North Industries, Kína egyik legnagyobb állami tulajdonú hadiipari beszállítója tavaly júniusban lőfegyvereket küldött egy Tekhkrim nevű orosz cégnek, amely szintén üzletel az orosz állammal és hadsereggel.
Olyan CQ-A típusú gépkarabélyokról van szó, amelyeket az M16-osról mintáztak, de a szállítási adatokban "polgári vadászpuskaként" vannak feltüntetve. Ilyeneket használnak a kínai félkatonai rendőrség mellett a fegyveres erők a Fülöp-szigetektől Dél-Szudánon át Paraguayig.
Azt, hogy ezeket a fegyvereket használják-e Ukrajnában, egyelőre nem lehet bizonyítani, a Tekhkrim, az orosz vállalat nem válaszolt a Politico megkeresésére.
Ezen kívül 2022 végén az orosz szervezetek 12 kínai vállalattól kaptak drónalkatrész-szállítmányt és több mint 12 tonna kínai testpáncélt is beszereztek Törökországon keresztül. A 10 millió dollár értékben beszerzett golyóálló mellényeket a török Ariteks cég gyártotta, és a legtöbbet egyenesen Törökországból importálták, bár néhány szállítmány az Egyesült Arab Emírségeken keresztül érkezett Oroszországba.
Arról, hogy Kína drónokat és drónalkatrészeket szállít Oroszországba, már korábban is lehetett tudni, de ez az első alkalom, hogy fegyverszállítmányt és testpáncél orosz importját is bizonyítani lehet.
A Da-Jiang Innovations Science & Technology Co., azaz a DJI 2022 novemberében és decemberében az Egyesült Arab Emírségeken keresztül drónalkatrészeket – (például akkumulátorokat és kamerákat) küldött egy kis orosz forgalmazónak. A DJI az a kínai vállalat, amely 2021 óta az amerikai pénzügyminisztérium szankciói alatt áll, mert a kínai államnak drónokat szállított a nyugati Hszincsiang régióban élő ujgur kisebbség megfigyelésére.
A DJI drónokat azonban már hónapok óta kiszúrták a harctéren.
A drónok mellett Oroszország hónapok óta más országokra, köztük Kínára támaszkodik navigációs berendezések, műholdképek, járműalkatrészek és más nyersanyagok tekintetében.
