szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A cseh államfő egy lengyel lapnak adott interjújában Magyarországról is beszélt, továbbá kifejtette, hogy a társadalomra komoly terheket ró az üzemanyag- és az élelmiszerárak befagyasztása.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

A múlt heti, lengyelországi látogatása alkalmából nyilatkozva, az új cseh elnök, nyugalmazott tábornok Ukrajna egész háború előtti területének visszaszerzését nevezte a legjobb forgatókönyvnek.

„Mint egykori katona azonban realista vagyok” - jegyezte meg, majd így folytatta: mindent meg kell tenni Ukrajna támogatásáért. Az összes terület visszaszerzése nagyszerű eredmény lenne – fogalmazott, majd hozzáfűzte: elhúzódó háborúhoz vezetne azonban, ha Ukrajna a Nyugat minden szükséges támogatása ellenére képtelen lenne az említett cél elérésére, miközben Oroszország még mindig elég erős lenne ahhoz, hogy ellenőrizze a megszállt területeket. „Nem akarunk ilyen forgatókönyvet, de (...) nem tehetünk úgy, mintha az egyetlen megoldás a teljes siker volna” – jelentette ki Pavel. Aláhúzta: soha nem biztatná Ukrajnát engedményekre, arra, hogy mondjon le területének egy részéről, de arra sem, hogy „az utolsó katonáig harcoljon”. „Ha az ukránok valaha így döntenek is, az csakis az ő döntésük lesz” – hangsúlyozta.

A jövő évi amerikai választásokra utalva elmondta: az előző választási kampányok a belügyekre összpontosultak. A globális kérdések közül az amerikai-kínai kapcsolatok válhatnak fontos témává, miközben az Ukrajna iránti érdeklődés csökkenhet, és ennek nyomán több európai állam is hasonló irányt követhet.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az ukránok meddig indíthatnak el egy sikerre esélyes ellentámadást, Pavel úgy vélekedett: ennek néhány hónapon belül kell megtörténnie. „A lehetőség idén adódik, a következő tél után rendkívül nehéz lesz fenntartani a jelenlegi támogatási szintet” – jelentette ki. Kifejtette: a háborús fáradtság nemcsak az ukrán emberi erőforrások és hadi felszerelés kimerülését, az infrastruktúra rombolását jelenti, hanem a segítséget nyújtó országok elfáradását is.

„Sok ország, sok politikus valamilyen eredményt vár el idén” – jelentette ki. Szerinte Ukrajnának csak egy próbálkozása lesz egy nagyszabású ellentámadás végrehajtására. Amennyiben az kudarcot vall, a következőre „rendkívül nehéz lesz eszközöket szereznie” – vélekedett a cseh elnök.

És itt ér véget az MTI szemléje, miközben Pavel azért mondott még érdekes dolgokat a lengyel lapnak, többek között Magyarországról is. Kiderül a beszélgetésből, hogy miközben Orbán Viktor Andrej Babisnak kampányolt, addig Petr Pavel független magyar újságírókkal és civil szervezetek képviselőivel találkozott. Pavel szerint ezzel meg akarta mutatni, hogy más értékekre fókuszál, mint Babis és Orbán. Mint elmondta, kíváncsi volt, hogy a társadalom szabad és liberális része miként vélekedik arról, ami most Magyarországon zajlik, majd hozzátette, hogy például az üzemanyag- és az élelmiszerárak befagyasztását nem tartja megfelelő intézkedésnek, mivel az a társadalomra és a gazdaságra is súlyos terheket ró. Babis pedig Orbán gazdaságpolitikáját már tavaly márciusban követendő példaként mutatta be.

Nagy fordulat a populizmus kiütéses veresége a cseh elnökválasztáson

Fölényes győzelmet aratott a csehországi elnökválasztás második fordulójában a liberális Petr Pavel, s ezzel az EU mellett elkötelezett erők az államfői tisztséget is megszerezték.

Ugyanakkor Pavel a korábbiaknál kevésbé élesen fogalmazott a Visegrádi Együttműködéssel kapcsolatban, elmondta, hogy nem egy közösen cselekvő érdekcsoportot lát a visegrádi országokban, hanem egy olyan laza kapcsolati rendszert, ahol az országok konzultálnak a közös érdekű kérdésekben, támogatják egymást azokon a területeken, amikben egyetértenek és dolgoznak a társadalmak közötti kapcsolatok javításán. „Még most is, hogy bizonyos kérdésekben nem értünk egyet a magyar hatóságokkal, más területeken van még lehetőség az együttműködésre. Nem kell a V4 teljes feloszlatására gondolni” – mondta.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!