Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Oroszországon kívül tartózkodó orosz állampolgárok szoros titkosszolgálati megfigyelését javasolta a Szabad Európa Rádiónak adott interjújában Petr Pavel cseh elnök. Szerinte erre elég csupán az az egy ok is, hogy ők „egy olyan nemzet állampolgárai, amely háborút folytat”.
A riporter visszakérdezett nála, hogy pontosan mit is ért megfigyelés alatt, mire Pavel azt mondta: azt, hogy az érintettek „a biztonsági szolgálatok ellenőrzése alatt álljanak”. „Sajnálom ezeket az embereket, de ha visszatekintünk, a második világháború elején az Egyesült Államokban élő teljes japán lakosság is szigorú megfigyelési rendszer alatt állt. Ez egyszerűen a háború ára” – véli Pavel.
A Bild az interjúval kapcsolatban megjelentetett cikkében azt írja: a II. világháború idején nagyjából 120 ezer japán származású amerikait hurcoltak szögesdróttal körbevett internálótáborokba a Pearl Harbort ért japán támadás után úgy, hogy közülük legalább 60 ezer gyerek volt. Ezért Ronald Reagan 1988-ban kért csak bocsánatot, Joe Biden amerikai elnök pedig 2023-ban ezt az időszakot az amerikai történelem egyik legszégyenletesebbjének bélyegezte.
Pavel a Euronews beszámolója szerint végül visszavonta a japános összehasonlítását. Szóvivője állította: nem gondolt sem az oroszok internálására, sem üldözésére.
