Eltökélt az EU a klímaharcban, de mire lehet ez elég?

Az Európai Parlament november 21-én állásfoglalásában szólította fel az ENSZ COP28 klímatárgyalásán résztvevő 200 országot, hogy hozzanak tető alá globálisan kötelező érvényű megállapodást a szénhidrogének kivezetéséről az energiamixből. (élő streamen itt követhető számos szegmense a klímacsúcsnak).

Az EP arra szólítja fel a résztvevőket, hogy a találkozón meg kell állapodni a fosszilis tüzelőanyagokról való mielőbbi, kézzelfogható leválásról, hogy az 1,5°C elérhető közelségben maradjon, többek között a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésébe történő minden új beruházás leállításával.

Az EP állásfoglalásánál kevésbé ambiciózus az EU környezetvédelmi miniszterei által még október végén elfogadott közös COP28 közös tárgyalási pozíció, mely azonban szintén a szénhidrogének kivezetésének pontos ütemezését célozza az ENSZ klímatárgyalásain.

A tárgyalások élére állunk, hogy megmutassuk, hogy az EU a leghatározottabban elkötelezett a zöld átállás mellett, és arra ösztönözzük partnereinket, hogy kövessék példánkat

– mondta a tanácsi álláspont elfogadása kapcsán Teresa Ribera, az unió soros elnökségét betöltő Spanyoloroszág éghajlatvédelmi minisztere.

A COP28-megállapodást – annak ellenére, hogy a szénhidrogén üzletben a legérdekeltebbek között lévő szaúdi kormány szervezésében zajlik idén – nagy nemzetközi várakozás előzi meg a tavalyi egyiptomi kudarc után. Ott ugyanis a fejlődő államok klímaátállásának finanszírozásán túl nem sikerült érdemi előrelépést elérni a fosszilis energiahordozók használatának világszerte történő beszüntetésében.

Idén közel 80 ezer résztvevő regisztrált, politikusok és szakértők mellett újságírók, tudósok, civil szervezetek képviselői és aktivisták vesznek részt a Dubai Expo City területén november 30. és december 12. között tartandó tárgyalásokon. Az esemény csúcsát az úgynevezett „high political segment” adja, amikor a világ vezető állam- és kormányfői is megjelennek a találkozón – nyomatékosítandó a klímatárgyalások fontosságát. De Bill Gates is felbukkan majd és még a nemzetközi diplomáciában pária státuszra jutott Oroszország is képviselteti magát.

Az EP nevében ez a delegáció tárgyal, míg az Európai Bizottságot várhatóan december 1-2 között az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen képviseli Dubajban. Uniós színekben részt vesz továbbá a klímacsúcson a bizottság költségvetésért felelős tagja, Johannes Hahn, aki az „Az átállás finanszírozása: ambícióktól a cselekvésig" – címmel tart majd felszólalást. A Green Dealért felelős uniós biztos, Maroš Šefčovič pedig a Local Action Climate Summiton képviseli az EU végrehajtó testületét.

Az EU saját bőrén is egyre erősebben érzi a klímaválságot. Az EU COPERNICUS klímaváltozást követő szolgálatának (C3S) októberi jelentése szerint 2023-ban Európa legforróbb októberét élte meg, mióta 1940-ben megkezdték a ERA5 adatsorok rögzítését.

„A felszíni levegő átlagos hőmérséklete 15,30 °C volt, ami 0,85 °C-kal meghaladta az 1991-2020-as októberi átlagot. Ez a második legmagasabb globális hőmérsékleti anomália az ERA5-adatsor összes hónapját tekintve 2023 szeptembere után (0,93°C-os anomáliával)” – figyelmeztet a C3S.

November 21-én pedig azzal sokkolta a klímatudósokat és a világ közvéleményét a C3S, hogy most először a Föld a múlt hétvégén rövid időre átlépte a kritikus 2°C-os felmelegedési küszöböt. Az ERA5, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) ötödik generációs, a globális éghajlatot 1940-től napjainkig vizsgáló elemzésének adatai szerint 2023. november 17. volt az első olyan nap, amikor a globális hőmérséklet meghaladta a 2°C-ot az iparosodás előtti szinthez képest.

Ezek az átlaghőmérsékleti szintek immár olyan magasak, amelyek katasztrofális hatással lennének az emberekre és a környezetre egyaránt, és ezt a nemzetek igyekeznek elkerülni. Ha ez az emelkedés hosszú távúnak bizonyul, akkor az emberiségnek nagyon kevés mozgástere marad a Föld hőmérsékletének élhető szinten tartására. Ráadásul az éghajlati válság elmélyülése egybeesik a rekordszintű kibocsátási szintekkel: 2022-ben az emberiség 57,4 gigatonnányi üvegházhatású gázt pumpált a légkörbe.

„A vészharangok ismét hangosan és tisztán konganak, de a politikai vezetők közel sem reagálnak elég gyorsan a vészhelyzetre" – figyelmeztet Sabine Frank, a Carbon Market Watch karbonpiaci elemzőcég ügyvezető igazgatója a dubaji COP28-ra való elutazása előtt. „A COP28-ra összegyűlt vezetők számára a legfőbb prioritás, hogy túllépjenek a „kibocsátás fokozatos csökkentéséről" vagy „kompenzálásáról" szóló beszédeken, és gyorsan és jelentősen csökkentsék a valós kibocsátásukat” – tette hozzá.

Hogy mennyire gyorsan és jelentősen, azt az ENSZ Környezetvédelmi Programja a COP-ra való felkészülés során plasztikusan szemléltette. A 2023. évi kibocsátási hiányról szóló, Broken Record című jelentésében kiszámította, hogy a 2030-ra előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást legalább 42%-kal kell csökkenteni, ha el akarjuk érni a 2015-ös Párizsi Megállapodás 1,5°C-os célkitűzését.

Az EU klímacselekvési biztosa is osztja azt a nézetet, hogy a világ legnagyobb szennyezőinek be kell szállniuk a fenntartható gazdaságra történő átállás finanszírozásába. Wopke Hoekstra szerint „Kínának és más nagy fejlődő országoknak be kell fizetniük egy olyan alapba, amely az éghajlati katasztrófa sújtotta szegény országok megmentését szolgálja”.

Hoekstra értelmezésében nem indokolható többé, hogy a nagy, feltörekvő, nagy üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaságokat, például Kínát és az Öböl-menti olajállamokat mentesítsék a legszegényebb és legsebezhetőbb országoknak nyújtandó segélyek kötelezettsége alól.

„Annyira sok pénzre van szükségünk, hogy lényegében mindenkinek, aki képes fizetni, be kell szállnia" – mondta Hoekstra újságírók egy kis csoportjának, köztük a brit Observernek.

Az idei klímatárgyalások kulcskérdései

• A legnagyobb falat a fosszilis energiahordozók használatának beszüntetését célzó menetrend és kötelező érvényű célok elfogadása.
• A CO2 után a második legjelentősebb üvegház-hatású gáz, a metán kibocsátásáról 2021-ben létrejött általános csökkentési megállapodás megvalósítását célzó cselekvési terv és ezáltal konkrét országonkénti vállalásokra bontása. Mint emlékezetes, 2021-ben 150-nél több állam vállalta, hogy 2020-as szinthez képest 30 százalékkal csökkenti a metán kibocsátását 2030-ra. Tavaly a világ energiaiparának teljes metán kibocsátása ennek ellenére 135 millió metrikus tonnát tett ki, valamivel többet, mint egy évvel korábban.
• A karbon-kibocsátás kereskedelmi piaci szabályainak szigorítása és kiterjesztése.
• A kormányok eltökélt szándékában áll egy új pénzügyi alap felállítása - egy évtizedes restanciát törlesztendő a legkiszolgáltatottabb államok felé. A „veszteségek és károk" fedezésére létrehozandó alap célja az éghajlati katasztrófa által sújtott szegény és sebezhető közösségek megmentését és a károk helyreállítását irányozza majd elő.
• Az EU, a britekkel és az Egyesült Államokkal közösen azt kéri a Kínától és a több nagy kibocsátó országtól, mint Dél-Korea, Oroszország, Szaúd-Arábia és Katar, hogy ők is vegyék ki a részüket az átállás pénzeléséből.