Az eddigi kormánypártot mindig kiszolgáló testület pontosan időzítette a határozatokat.
Hirtelen aktivizálta magát a lengyel Alkotmánybíróság (Ab). Éppen a miniszterelnök-választás napján mondta ki, már nem először, hogy az EU Bírósága által mulasztások miatt kiszabott pénzbüntetések az alkotmányba ütköznek, bár ennek a gyakorlati jelentősége azért nem sok, mert az Európai Bizottság úgyis levonja az ilyen összegeket az országnak járó más kiutalásokból.
Ennél fontosabb, hogy alkotmányellenesnek minősítették a Legfelső Bíróságról hozott törvényt, amelytől Mateusz Morawiecki eddigi miniszterelnök azt várta, hogy végre megfelel majd az EU jogállamisági követelményeinek, és megnyitja a pénzcsapokat. Csakhogy kormányon belüli ellenfele, Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter biztatására Andrzej Duda köztársasági elnök az alkotmánybírósághoz (ab) fordult, amely most úgy időzítette a döntését, hogy már Donald Tusk kormányának az életét nehezítse meg.
Az Európai Bizottság ugyanis, amelynek elnöke lelkesen fogadta Tusk visszatérését a varsói kormány élére, kénytelen lesz ragaszkodni korábbi álláspontjához, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét növelő új törvényeknek hatályba kell lépniük és működniük kell.
Más döntéseket is hozott mostanában a lengyel ab. Míg eddig éveken át mindig mindent rendben talált a Jog és Igazságosság (PiS) kormányának törvényjavaslatai körül, most hirtelen rájött, hogy a nyugdíjemelés és a bírói fizetések rendezése alkotmánysértő módon történt, vagyis már az új kormányra hárul néhány milliárd zloty váratlan pluszkiadás.
Az új kormány köreiben azon gondolkodnak, hogy nyilvánítsák érvénytelenné az ab határozatait, mert ezek meghozatalában olyan, szabálytalanul megválasztott alkotmánybírák vettek részt, akikről az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban kimondta, hogy nem tekinthetők független bírónak. Ezen a címen akár azt is megteheti a kormány, hogy a határozatokat nem hirdeti ki a hivatalos közlönyben, és így azok nem léphetnek hatályba. Csakhogy ez elég kockázatos lépés lenne éppen a jogállam szempontjából, ráadásul rossz emlékeket ébreszt, hogy 2016-ban Beata Szydlo PiS-es kormánya az akkor még független ab neki nem tetsző döntéseivel tette meg ugyanezt, ami miatt a hatalomba most visszatért politikusok akkor nagyon felháborodtak. Ezért kérdéses, mi lehet a Tusk-kormány válaszlépése
Nem elsőprideozó, szinte minden eddigi felvonuláson is ott volt Kőszeg Ferenc, ám a legendás ellenzéki a HVG-nek azt mondta, most „több százezren voltunk, akik azt üzentük a NER-nek, hogy a társadalomnak elege van az uszításból, a fenyegetésből, a hatalmi arroganciából”. Kőszeg Ferencet a jövő évi választásokról és a Fidesz trükkjeiről is kérdeztük.
Magyarország minden különösebb ellenállás nélkül megszavazta a szankcók meghosszabbítását. Ennek a csomagnak a csomag legnagyobb tétele az Orosz Központi Bank európai bankokban fellelhető vagyonának zárolása.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Ha a kérelem átmegy, akkor csak Mészáros vagyonkezelője nyomtathatja majd például pólóra a kifejezést.
