Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Brüsszelben találkoznak a NATO külügyminiszterei, hogy vésztervet dolgozzanak ki Donald Trump esetleges győzelmére – derül ki a Politico szerdai hírleveléből.
A miniszterek előkészítik, hogy a szövetség átvegye az Ukrajnának szánt fegyverszállítások koordinálását, amelyet jelenleg az Egyesült Államok irányít a Ramstein-formátum keretében. A lépés segíthet fenntartani a Kijevbe irányuló fegyverszállítmányokat arra az esetre is, ha Donald Trump visszatérne a Fehér Házba.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy 100 milliárd dolláros, öt évre szóló alapot javasol Ukrajnának, amely a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását is megvédhetné Trumptól. Stoltenberg erre kifejezetten utalt is, amikor úgy kommentálta a javaslatot, mint egy olyan eszközt, amely „megvédi a mechanizmust a politikai változások szeleivel szemben”.
A szövetségesek attól tartanak, hogy ha Trump megnyeri a választásokat, leállíthat minden Ukrajnának nyújtott támogatást, vagy arra kényszerítheti az országot, hogy területeket engedjen át Oroszországnak – figyelmeztettek magas rangú tisztviselők, utalva Trump azon állításaira, hogy egy nap alatt véget tudna vetni a háborúnak, valamint arra, hogy a Republikánus Párt a Kongresszusban hónapok óta hátráltatja az Ukrajnának szánt támogatás elfogadását.
Minderről a végleges döntés ugyanakkor nem most, hanem a júliusi washingtoni csúcson fog megszületni.
