Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ha Ukrajna elegendő nyugati légvédelmi rendszerrel rendelkezett volna, az orosz csapatok nem tudták volna megrohamozni a kelet-ukrajnai Harkiv megyét a két ország közti államhatáron benyomulva – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben pénteken újságíróknak nyilatkozva.
Az államfő nehezményezte, hogy Ukrajna partnerei „nyolc hónapos szünetet tartottak” a döntésük meghozatalában az új fegyverek átadásáról.
„Az orosz erők olyan távolságban vannak, ahonnan előnnyel rendelkeznek velünk szemben, légibombákat és tüzérséget vethetnek be ellenünk” – szögezte le az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint.
Hangsúlyozta, hogy a „betonnal megerősített védelmi vonalakat” viszont az orosz csapatok Harkiv megyében nem érték el. Kijelentette, hogy az ukrán védelmi erőknek sikerült stabilizálniuk a helyzetet a régió északi részén, ahol az oroszok csupán tíz kilométer mélyen tudtak benyomulni Ukrajnába.
Zelenszkij szerint Ukrajnának nem lehet megtiltani, hogy nyugati fegyverekkel mérjen csapásokat oroszországi területre, mert ez úgyszintén Ukrajna védekezésének a része, nem pedig egy másik ország elleni támadás. Leszögezte, hogy ezeket a csapásokat a szürke zónában hajtják végre, ahonnan az orosz hatóságok kilakoltatták a civileket.
Beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter napokban tett ukrajnai látogatásának céljáról is. Azt mondta, hogy Blinken egyrészt kétmilliárd dolláros segélycsomagot hozott, másrészt az Egyesült Államok javaslatait a biztonsági garanciákra. „A biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezete már létezik” – közölte. „Harmadrészben pedig megvitattuk Ukrajna jövőképét a NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatban” – mondta.
Volodimir Zelenszkij hangot adott meggyőződésének, miszerint Ukrajnának minden esélye megvan arra, hogy nyár elején megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, mert „rengeteg munkát végzett”, és közelebb hozta álláspontját a „nehéz partnerekkel is”.
„Mindent megtettünk annak érdekében, hogy Ukrajnával júniusban megnyíljanak a tárgyalások. Úgy gondolom, hogy ma már a nehéz partnerekkel is egyszerűbb lett, aktívan dolgozunk velük” – fogalmazott.
A párizsi olimpia alatti fegyverszünet ötletével kapcsolatban azt mondta, hogy nem igazán érti ezt a kezdeményezést, mert semmi sem akadályozza meg Oroszországot abban, hogy közelebb helyezze haditechnikai eszközeit, és újult erővel lendüljön támadásba. „Már kötöttünk tűzszünetet, de ez nem működik jól ezzel az ellenséggel. A tűzszünet nem akadályozza abban, hogy közelebb mozduljon, majd támadást indítson. Vagyis nem értem a részleteket. Számomra ez egyelőre úgy hangzik, mint egy hamvába holt történet” – jegyezte meg az ukrán elnök.
