„Donald Trump jó úton halad egy elsöprő választási győzelem felé” – jelentette ki Michael Bennet coloradói demokrata szenátor a CNN-nek, majd hozzátette, hogy ez a győzelem republikánus többséget jelenthet a Szenátusban és a Képviselőházban is.

„Az egészet elveszíthetjük, ami számomra megdöbbentő” – mondta.

Az elmúlt néhány nap folyamán mindenki arra várt, hogy a Demokrata Pártnak a Kongresszusban ülő tagjai valamiképp reagálnak Joe Bidennek az elnökjelölti vitában nyújtott katasztrofális teljesítményére és az annak hatására csökkenésnek indult népszerűségi mutatókra. Egyelőre ilyen reakció – leszámítva Bennet kirohanását – nem született, bár a bizonytalanságot jól mutatja, hogy a Képviselőház egykori elnöke, a Joe Biden bizalmasának számító Nancy Pelosi is meglehetősen rejtélyesen fogalmazott az elnök jövőjével kapcsolatban az MSNBC reggeli műsorában.

Pelosi elmondta, hogy az elnökön múlik, indul-e a választáson. Erre a riporter megjegyezte, hogy ezt az elnök már eldöntötte, hiszen korábban Biden kijelentette, hogy csak a Jóisten akadályozhatja meg a kampányban való részvételét. „Szeretném, ha azt tenné, amit tenni akar” – válaszolta erre Pelosi.

A demokraták zavara érthető, hiszen az elnökjelölti vitát követően láthatóan visszaesett Joe Biden támogatottsága, egyre kevesebben hiszik el, hogy a képernyőn látott gyámoltalan öreg bácsi alkalmas lenne arra, hogy további négy éven át vezesse az Amerikai Egyesült Államokat. Ezt igazolják a billegő vagy a magyar politikai zsargonban csatatérnek nevezett hét állam adatai is. Ezek alapján kettőben (Pennsylvania, Nevada) megkérdőjelezhetetlen (5 százalékpontos) Trump-előny látható, további háromban vezet 3 és 1 százalékpont közötti értékekkel Trump (Arizona – 3, Észak-Karolina – 3, Georgia – 1), míg Biden meggyőző fölényt (5%) csak Michiganban tud felmutatni, illetve 3 százalékponttal vezet Wisconsinban.

A 2020-as választáson a fenti államok közül egyedül Észak-Karolinában nyert Trump, a többit mind Joe Biden vitte el, most pedig egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy idén novemberben ez nem így lesz.

Nancy Pelosi azonban a The Guardian beszámolója szerint rámutatott, hogy az elnök éppen a NATO vezetőit fogadja a héten a katonai szövetség washingtoni csúcstalálkozóján.

„Mindenkinek azt mondtam, hogy fékezzünk egy kicsit, gondoljon bárki bármit is, ha kell, mondja el valakinek négyszemközt, de ne tárja a nyilvánosság elé, amíg ki nem derül, hogy ment ez a hét” – mondta Pelosi, amit elég nehéz másként értelmezni, mint hogy az elnöknek a NATO-csúcson nyújtott teljesítményéhez köti a további támogatását.

Persze lehet ebben ravaszság is, hiszen Joe Biden a csúcstalálkozó megnyitóján képes volt egy határozott, összeszedett beszédet elmondani, így Pelosi ennek hatására spekulálhat úgy, hogy ha sikerül az elnököt egyben tartani a hét végéig, azzal elejét lehet venni a válságnak.

Egyébként nem Bennet kijelentése volt az első, ami rámutatott a Bidenben megrendült választói bizalomra. Korábban, az elnökjelölti vitát követően több rangos amerikai lap (The Wall Street Journal, The Washington Post, The New York Times, Economist) is arról írt, hogy az elnöknek ki kellene szállnia a kampányból.

Ráadásul ez a bizalomvesztés nemcsak a választók vagy a sajtó felől nyilvánult meg, hanem a párt támogatóinak egy része is osztja azt. A Disney család például megvonta a pártnak eddig folyósított támogatását, amíg Biden vissza nem lép a jelöltségtől, és később Stephen King is úgy nyilatkozott, hogy az elnöknek Amerika érdekében be kellene jelentenie, hogy nem indul el a választáson.

Kérdéses, hogy egy, a NATO vezetői előtt nyújtott jó szereplés (ami, lássuk be, az államfői munkakör kötelező minimuma) elegendő lesz-e ahhoz, hogy mindazokat meggyőzze Biden alkalmasságáról, akiket elbizonytalanított az elnökjelölti vitán nyújtott teljesítménye.