Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Wall Street Journal című amerikai lap csütörtökön számolt be arról, hogy az ukrán hatóságok felelősek az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték 2022 szeptemberi felrobbantásáért és ezzel Kijev elzárta Németországot egy kulcsfontosságú energiaforrástól és súlyosbította az európai energiaválságot. Németország Oroszország partnere volt a két országot közvetlenül összekötő vezetékprojektben. Lengyelország viszont mindig is hangsúlyozta, hogy saját biztonsági érdekeit sértette az Északi Áramlat.
Az X mikroblogon megszólalt Tusk elsősorban a német külügyi hírszerző ügynökség, a BND korábbi vezetőjének, August Hanningnak azon állítására reagált, amely szerint Lengyelország minden bizonnyal támogatta az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadást. Hanning szerint Németországnak fontolóra kellene vennie, hogy kártérítést kérjen Lengyelországtól és Ukrajnától.
Hanning egyébként Gerhard Schröder volt német kancellár alatt szolgált. Schröder később orosz állami tulajdonú energetikai vállalatoknak, köztük az Északi Áramlatnak dolgozott.
