Az oroszországi titkosszolgálatok agresszív tevékenységére hívták fel a figyelmet hétfőn a német hírszerző szolgálatok az ország parlamentjének alsóházában, a Bundestagban tartott nyilvános meghallgatáson.
Thomas Haldenwang, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) elnöke a parlamenti ellenőrző testület (PKGr) ülésén elmondta, hogy mennyiségileg és minőségileg is nőtt az orosz szereplők által Németországban elkövetett kémtevékenység és a szabotázsok száma is.
„A Kreml ellenségként tekint a Nyugatra, és így Németországra is” – közölte Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke.
Martina Rosenberg, a Katonai Elhárító Szolgálat (MAD) elnöke pedig a német hadsereg elleni kémtevékenységekről tájékoztatta a testületet. Mint mondta: a külföldi hírszerző szolgálatok
az Ukrajnába irányuló német fegyverszállításokról, a kiképzéssel vagy fegyverkezéssel kapcsolatos projektekről is igyekeznek információkat szerezni, illetve szabotázsakciókat is terveznek, hogy a bizonytalanság érzetét keltsék.
A Bundestag bizottsága általában zárt ajtók mögött ülésezik, azt ott elhangzottak titkosak, a hivatalok vezetői azonban évente egyszer nyilvánosan válaszolnak a képviselők kérdéseire.
A német aggályokat támasztják alá a brit belföldi elhárítás, az MI5 vezetőjének figyelmeztetései is. Ken McCallum akkor arról tájékoztatott, hogy Oroszország és Irán is az alvilágból toboroz végrehajtókat az akcióihoz.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
