Keir Starmer és Donald Trump csütörtökön közös sajtótájékoztatót tartott az amerikai elnök kétnapos angliai látogatásának végén. A két vezető elsősorban az ukrajnai háborúról és a palesztin államiság kérdéséről beszélt.
A brit kormányfő úgy fogalmazott: Putyin legutóbbi cselekedetei – a dróntámadások, illetve a NATO-légtér nemrégiben észlelt példátlan mértékű megsértése Lengyelországban – nem arra vallanak, hogy az orosz elnök békére törekedne Ukrajnában. Ugyanerről a kérdésről Trump kijelentette: hivatalba lépése óta az Egyesült Államok hét háborút oldott meg, olyan háborúkat, amelyekről korábban azt tartották, hogy megoldhatatlanok és tárgyalni sem lehet róluk. Az amerikai elnök nem nevezte meg ezeket a háborúkat.
Kijelentette ugyanakkor: az orosz elnökhöz fűződő viszonya alapján úgy gondolta, hogy az ukrajnai konfliktus megoldása lesz ezek közül a legkönnyebb. „Putyin azonban igencsak cserbenhagyott” – fogalmazott Donald Trump.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna ügyében milyen további lépéseket tervez, Trump megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy ha a háború kitörésének idején ő lett volna az amerikai elnök, a konfliktus el sem kezdődött volna. Hozzátette: az ukrajnai háború nem érinti az Egyesült Államokat, de ő személyes kötelezettségének tartja, hogy elérje ennek a háborúnak a befejezését is.
Az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozásának lehetőségére vonatkozó kérdésre a munkáspárti brit miniszterelnök azt mondta: van egy-két európai ország, amelyik még mindig túlságosan függ az orosz olajszállításoktól, és nekik érdemes lenne újból megvizsgálniuk ezt az ügyet.
Trump ugyanerre a kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: ha a nyersolaj ára csökken, Putyinnak nem marad más választása, mint az, hogy kiszálljon az ukrajnai háborúból. Az amerikai elnök hozzátette: hajlandó további lépésekre, „de nem úgy, hogy azok, akikért küzdök, közben olajat vásárolnak Oroszországtól”.
(Két olyan uniós tagország van, akik közvetlenül vásárolnak kőolajat Oroszországtól, Magyarország és Szlovákia.)
Arra a kérdésre, hogy a palesztin államiság elismerését célzó brit tervről mi a véleménye, Trump úgy fogalmazott, hogy ő az elsődlegesen elérendő feladatnak a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet által az Izrael ellen 2023 októberében elkövetett terrortámadás során elhurcolt túszok azonnali szabadon engedését tartja.
Az amerikai elnök kijelentette azt is, hogy a palesztin államiság elismerésének terve azon csekély számú ügyek egyike, amelyekben nem ért egyet a brit miniszterelnökkel.
Keir Starmer július végén jelentette be, hogy Nagy-Britannia az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülésszaka előtt hivatalosan is elismeri a palesztin államiságot, ha az izraeli kormány addig nem hirdet tűzszünetet a Gázai övezetben, nem tesz érdemi lépéseket a Gázában kialakult rettenetes állapotok megszüntetésére, nem teszi egyértelművé, hogy tartózkodik ciszjordániai területek annektálásától, és nem kötelezi el magát egy olyan hosszú távú békefolyamat mellett, amely elvezet a kétállami megoldáshoz.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
