María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikus nyerte 2025-ben a Nobel-békedíjat „a venezuelai nép demokratikus jogainak előmozdításáért” – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság.
A bejelentéskor úgy fogalmaztak, a díjat egy bátor és elkötelezett békebajnok kapja – egy nő, aki a demokrácia lángját tartja magasra a növekvő sötétség közepette. A venezuelai demokratikus mozgalom vezetőjeként María Corina Machado a latin-amerikai civilek bátorságának egyik legkivételesebb képviselője – hangzott el az indoklásban.
Kiemelték, hogy Machado egyesítette a megosztott ellenzéket, és közös nevezőre jutott a szabad választások és a képviseleti kormányzás követelésében. Pontosan ez a demokrácia lényege: a közös akarat a demokratikus elvek védelmére, még akkor is, ha nem értünk egyet. Egy olyan időszakban, amikor a demokrácia veszélyben van, mindennél fontosabb, hogy megvédjük ezt a közös nevezőt – hangzott el.
A 2024-es választások előtt Machado az ellenzék elnökjelöltje volt, de Nicolás Maduro rezsimje megakadályozta a jelöltségét. Ezután egy másik párt képviselőjét, Edmundo González Urrutiát támogatta a választáson. A választást a rezsim elcsalta, Maduro az elnökválasztás győztesének nyilvánította magát, miközben az ellenzék szerint González a voksok legalább 70 százalékát megszerezte.
Az elmúlt évben Machado kénytelen volt bujkálni. Azt a bizottság kiemelte, hogy az életét fenyegető súlyos fenyegetések ellenére az országban maradt, ez a döntés pedig emberek millióit inspirálta. „A demokrácia olyan emberekre támaszkodik, akik nem hajlandók hallgatni, akik mernek előrelépni a súlyos kockázat ellenére, és akik emlékeztetnek minket arra, hogy a szabadságot soha nem szabad magától értetődőnek venni, hanem mindig meg kell védeni – szavakkal, bátorsággal és elszántsággal.”
A politikus tavaly megkapta a Szaharov-díjat is:
Tavaly a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőinek szervezete, a Nihon Hidankjo kapta. A bizottság elnöke, Jørgen Watne Frydnes a Nihon Hidankjót „a hirosimai és nagaszaki atombomba túlélőinek, a hibakushák alulról szerveződő mozgalmaként” jellemezte.
Tavalyelőtt Nargesz Mohammadi iráni aktivistát díjazták, „az iráni nők elnyomása elleni harcáért, valamint az emberi jogok és mindenki szabadságának előmozdításáért folytatott harcáért”. Mint emlékezetes, Mohammadi egy iráni börtönben ült, amikor kiderült az eredmény.
Az sem szokatlan, amikor szervezeteknek adják a Nobel-békedíjat, az orosz invázió évében, 2022-ben például az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja, az orosz Memorial emberi jogi szervezet és a fehérorosz Alesz Bjaljacki, a Vjaszna (Tavasz) jogvédő szervezet vezetője kapta. 2020-ban a Világélelmezési Program, míg 2017-ben a Nukleáris Fegyverek Megsemmisítéséért Küzdő Nemzetközi Mozgalom.
Idén a világ azért figyelt kiemelten a Nobel-békedíjra, mivel Donald Trump amerikai elnök tulajdonképpen magának követelte, holott ennek nem ez a menete. A norvég Nobel-bizottság minden évben több száz jelölt közül választja ki a díjazottakat. Nevezhetnek jelöltet parlamentek képviselői, kormánytagok, nemzetközi bíróságok tagjai és egyetemi rektorok is. Hogy pontosan kik vannak a jelöltek listáján, az titok, és csak ötven év után tudhatjuk meg.
Trumpot már több ország – köztük Izrael, Pakisztán és Kambodzsa – is javasolta a díjra békeegyezmények vagy tűzszünetek tető alá hozásában játszott szerepe miatt. Emellett az amerikai elnök saját sikerének tekinti az India és Pakisztán közötti, valamint az Örményország és Azerbajdzsán közötti feszültségek enyhülését is.
Hogy mennyire akarta a díjat, azt Jimmy Kimmel a következőképpen jellemezte:
A díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én (az első és a második világháború alatt voltak évek, amikor a díjakat egyáltalán nem vagy csak néhány kategóriában ítélték oda). A kitüntetettek Stockholmban a svéd királytól, a Nobel-békedíj kitüntetettje Oslóban a Storting bizottságának elnökétől, a norvég király jelenlétében veszik át az érmet és az oklevelet, amelyekhez egy csekket is mellékelnek.
