Romániában 28 784 nemzetbiztonsági vizsgálatra adott jóváhagyást a Legfelsőbb Bíróság a 2004 és 2016 közötti időszakban. Ez alatt a 12 év alatt 20 863 végzést hagytak jóvá az Egyesült Államokban. A különbség az, hogy Romániának 2010-ban 20 millió lakosa volt, az Egyesült Államokban pedig több mint 308 millióan éltek ugyanebben az évben.
Az eltérésre Vlad Adamescu biztonságpolitikai szakértő hívta fel a figyelmet a Recorder tényfeltáró portálon, kiemelve: a bíróságok futószalagon bocsátották ki a megfigyelési engedélyeket, anélkül, hogy a SRI kellő megalapozottsággal indokolta volna, miért hallgat le román állampolgárokat. Az Egyesült Államokban több száz, nemzetbiztonsági vizsgálatra benyújtott kérelmet utasítottak el az illetékes testületek.
A hotnews.ro portál emlékeztet rá, hogy hírszerző szolgálatok működéséről szóló 51/1991-es törvény alapján hasonló adatgyűjtést csak akkor lehetne jogszerűen folytatni, ha alapos gyanúja merül fel a nemzetbiztonsági érdekek sérülésének vagy veszélyeztetésének.
A SRI-t 2006 és 2015 között George Maior karrierdiplomata vezette, akit a hírszerző szolgálatok éléről az Egyesült Államokba vezényeltek nagykövetnek. Őt Eduard Hellvig liberális politikus váltotta, aki 2023-ban mondott le hivataláról azzal az indoklással, hogy „az intézmény vezetését illetően” elérte a célját. Hellvig lemondása óta, három éve nincs polgári vezetője a SRI-nek, kinevezéséről a jelenleg is folyó koalíciós egyeztetés után állapodik meg a kormány és az államfő.
Nicusor Dan államelnök úgy fogalmazott, a SRI-nek kulcsfontosságú szerepet kell játszania a korrupcióellenes harc koordinálásában, különösen a nemzetbiztonságot fenyegető korrupciós ügyekben. Emilia Sercan tényfeltáró újságíró a Pressone portálon közölt elemzésében arra mutatott rá, a hírszerző szolgálatoknak is szerepük lehet abban, hogy Calin Georgescu szélsőjobboldali politikus a vártnál sokkal nagyobb támogatottságot ért el a 2024-es, az Alkotmánybíróság által érvénytelennek nyilvánított elnökválasztáson.
A lehallgatási botrányok leghíresebb magyar érintettje Nagy Zsolt volt RMDSZ-es távközlési miniszter, akit 2015-ben négy év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek stratégiai fontosságú cégek jogellenes privatizációja miatt. Nagy Zsolt ügyében perdöntő fontosságúnak bizonyult a SRI által lehallgatott telefonbeszélgetések átirata. 2018-ban a román alkotmánybíróság úgy döntött, hogy büntetőügyekben nem használhatók fel a hírszerző szolgálatok által gyűjtött adatok, majd 2019-ben a testület a 2016-ig rögzített információk megsemmisítését is elrendelte. Egy évvel később azonban újabb alkotmánybírósági döntés született: ha az emberi jogi előírásokat tiszteletben tartja a hírszerző szolgálat, akkor jogszerűen folytatható az információgyűjtés.
Ez a tartalom a Pulse európai média-együttműködés keretében, a hotnews.ro portál támogatásával jött létre
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
