Egy dél-koreai bíróság csütörtökön hét év börtönbüntetésre ítélte I Szangmin (nyitóképünkön) volt belügyminisztert, mert részt vett Jun Szogjol volt elnök 2024 decemberében elkövetett puccskísérletében – írja az AP.
A Szöuli Központi Kerületi Bíróság indoklásában kifejtette, hogy a 61 éves I részt vett a Jun Szogjol volt elnök által indított lázadásban azzal, hogy a kormánnyal szemben kritikus szerkesztőségek áram- és vízellátásának megszakítására vonatkozó utasításokat továbbított a rendőrségnek és a tűzoltóságnak. A bíró szerint a volt belügyminiszter emellett hamis tanúvallomást is tett, amikor ezen intézkedések megtételét később letagadta.
Az ügyben ítélő bíró kifejtette, hogy az elhangzott tanúvallomások, a biztonsági kamerák felvételei és más bizonyítékok is alátámasztják, hogy I nemcsak megkísérelte végrehajtani Jun utasításait, de kulcsszerepet játszott a rendkívüli állapot bevezetésében.
https://hvg.hu/gazdasag/20241204_Del-Korea-hadiallapot-puccs-ebx
A volt minisztert a bíróság ugyanakkor néhány kisebb jelentőségű vádpontban felmentette, ilyen volt például a hatalommal való visszaélés, amit a törvényszék nem látott bizonyítottnak.
Az eddigiek tükrében I Szangmin még olcsón megúszta a dolgot, lévén, hogy az ügyészség eredetileg 15 évet kért rá. Ő a második kormánytag, akit a 2024. decemberi lázadásban bűnösnek talált a bíróság, Han Dokszu akkori miniszterelnököt 23 év börtönre ítélték. Ezek az ítéletek még nem jogerősek, Han ügyvédei már be is nyújtották fellebbezésüket, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy I Szangmin jogi csapata megpróbálkozik-e az enyhítéssel, vagy tudomásul veszi a bíróság döntését.
Akinek ezek az ítéletek nem jelentenek jó hírt, az feltétlenül maga Jun Szogjol, akinek szintén folyamatban van az elsőfokú tárgyalása, és az ő esetében a vád halálbüntetés kiszabását kérte a bíróságtól.
Jun Szogjolt azt követően mozdították el hivatalából, hogy 2024 decemberében szükségállapotot hirdetett, amelynek hatálya mindössze néhány óráig tartott, mert a parlament megszavazta a rendkívüli jogrend feloldását, majd az elnök elleni alkotmányos vádeljárást is. Ennek során felfüggesztették hivatalából, majd egyebek között lázadás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak ellene.
Korábban írtunk arról is, hogy az elnök 2022. májusi hivatalba lépése óta 22 vádemelési indítványt nyújtottak be a kormány tisztviselői ellen, Junt magát befolyással való üzérkedéssel vádolták, és a feleségével szemben is felmerültek korrupciós vádak (azóta már az ő ügyében is megszületett az ítélet). A lázadással Jun előre próbált menekülni, de kudarcot vallott, és mostanra már csak az kérdéses vele kapcsolatban, hogy megússza-e a halálos ítéletet, bár ebben az esetben sem valószínű, hogy enyhébb büntetést kap az életfogytiglani börtönnél.
