„Nyugatos társadalmi berendezkedésünk Szent István óta meghatározza alapvető értékrendünket és kulturális hovatartozásunkat is.
Nem híd vagyunk Kelet és Nyugat között, hanem hídfő a nyugati parton. Nem kompország, hanem kikötő a nyugati parton. Nem Moszkvába mennek egyetemre a gyerekeink, hanem Berlinbe, Párizsba, Helsinkibe
– írja Facebook-bejegyzésében Urkuti György, Magyarország lettországi nagykövete.
Ezzel Urkuti gyakorlatilag szembefordult a magyar külpolitika Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter által meghatározott központi doktrínájával, amely a „konnektivitást”, a „pragmatikus együttműködést”, az ország „Kelet és Nyugat közt betöltött híd szerepét” hangsúlyozza.

Urkuti 2023 óta nagykövet Lettországban. 2010-ben lett a külügyminisztérium munkatársa, bő egy évig Magyarország EU-elnökségének kommunikációs főosztályvezetője volt. Diplomáciai szolgálatot először 2011-2015 között teljesített, amikor Magyarország helsinki nagykövetsége elsőbeosztottaként dolgozott a finn fővárosban. 2018 november 25-én nevezték ki nagykövetnek Finnországba, ahol Szalay-Bobrovniczky Vincét váltotta.
Urkuti bejegyzésében arra a – kampányban valóban elsikkadt – tényre emlékeztet, hogy „április 12-én lesz a 23. évfordulója annak a népszavazásnak, amelyen a résztvevők több, mint 83 százaléka igent mondott Magyarország csatlakozására az Európai Unióhoz. Köztük természetesen én is. Azóta sem volt kérdés soha, egyetlen percig sem, hogy a nagy többség Magyarországon továbbra is támogatja hazánk EU-tagságát. Ez a valódi nemzeti egység.”