Urkuti György rigai nagykövet szembefordult a magyar külügyi irányvonallal

Magyarország nem komp és nem híd, hanem a Nyugat keleti hídfőállása. Legalábbis a külügyben 2010 után karriert befutott rigai nagykövet szerint. Április 12-én lesz épp 23 éve, hogy Magyarország népszavazáson az uniós csatlakozásra voksolt.

  • HVG

„Nyugatos társadalmi berendezkedésünk Szent István óta meghatározza alapvető értékrendünket és kulturális hovatartozásunkat is.

Nem híd vagyunk Kelet és Nyugat között, hanem hídfő a nyugati parton. Nem kompország, hanem kikötő a nyugati parton. Nem Moszkvába mennek egyetemre a gyerekeink, hanem Berlinbe, Párizsba, Helsinkibe

– írja Facebook-bejegyzésében Urkuti György, Magyarország lettországi nagykövete.

Ezzel Urkuti gyakorlatilag szembefordult a magyar külpolitika Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter által meghatározott központi doktrínájával, amely a „konnektivitást”, a „pragmatikus együttműködést”, az ország „Kelet és Nyugat közt betöltött híd szerepét” hangsúlyozza.

Orbán Viktor Vlagyimir Putyin Szijjártó Péter Lavrov Moszkvában 2025. 11. 28.
Facebook / Szijjártó Péter

Urkuti 2023 óta nagykövet Lettországban. 2010-ben lett a külügyminisztérium munkatársa, bő egy évig Magyarország EU-elnökségének kommunikációs főosztályvezetője volt. Diplomáciai szolgálatot először 2011-2015 között teljesített, amikor Magyarország helsinki nagykövetsége elsőbeosztottaként dolgozott a finn fővárosban. 2018 november 25-én nevezték ki nagykövetnek Finnországba, ahol Szalay-Bobrovniczky Vincét váltotta.

Urkuti bejegyzésében arra a – kampányban valóban elsikkadt – tényre emlékeztet, hogy „április 12-én lesz a 23. évfordulója annak a népszavazásnak, amelyen a résztvevők több, mint 83 százaléka igent mondott Magyarország csatlakozására az Európai Unióhoz. Köztük természetesen én is. Azóta sem volt kérdés soha, egyetlen percig sem, hogy a nagy többség Magyarországon továbbra is támogatja hazánk EU-tagságát. Ez a valódi nemzeti egység.”

Hozzászólások