Reuters: Több száz orosz katonát küldtek titokban Kínába kiképzésre

Ugyan Peking igyekszik semlegesnek tűnni, egyes források szerint a náluk gyakorlatozó orosz katonák közül többen már az ukrán fronton harcolnak.

  • HVG

Három európai hírszerző ügynökség és a Reuters által megszerzett dokumentumok szerint Kína 2025 végén titokban mintegy 200 orosz katonát képzett ki, és többen közülük már visszatértek Ukrajnába harcolni.

Arról, hogy Kína vállalja, hogy – főleg a drónok használatára fókuszálva – orosz katonákat képez ki, 2025. július 2-án, Pekingben született meg a megállapodás. Hozzátették, mintegy 200 fő kiképzéséről volt szó az egyezségben, és egyes források szerint ezt a létszámot tartották is. A Reuters emellett orosz katonai jelentésekre hivatkozva azt írja, eddig négy gyakorlat volt, és ugyan mindegyiknek más volt a célja, de pilóta nélküli légi járművek szinte mindegyiknél fontos szerepet játszottak. Megjegyzik, a megállapodásban szerepel az is, hogy a kölcsönösség jegyében Kína is több száz katonát küld Oroszországba kiképzés céljából.

A Reutersnak sem az orosz és a kínai védelmi minisztérium nem reagált a megállapodással kapcsolatban, ellentétben a kínai a külügyminisztériummal. „Az ukrajnai válság kapcsán Kína következetesen objektív és pártatlan álláspontot képvisel, és a béketárgyalások előmozdításán dolgozik; ez következetes és egyértelmű, amit a nemzetközi közösség is tanúsít. Az érintett feleknek nem szabad szándékosan konfliktust szítani, sem pedig másokra hárítani a felelősséget” – válaszolták.

Az oroszoknak szükségük van Kínára, Peking alaposan ki is használja ezt

A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.

Ugyan Peking valóban többször hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán háborúban semleges álláspontot képvisel, illetve a béke megteremtése a cél, a 2022-es invázió óta Kína és Oroszország több közös hadgyakorlatot tartott, ami nem meglepő annak tekintetében, hogy az orosz csapatok megindulása előtt jelentették be a „korlátok nélküli” stratégiai partnerséget, és tettek ígéretet arra, hogy katonai gyakorlatokat tartanak a fegyveres erőik közötti együttműködés begyakorlására.

A két ország vezetője azóta is többször egyeztetett személyesen, Vlagyimir Putyin május 19-én például újabb látogatást tesz Pekingben.

Nyitókép: Drónvédő háló Donyeck megyében. Fotó: Maciek Musialek / ANADOLU / AFP

Hozzászólások