A korábbi kormányt mindenben kiszolgáló Alkotmánybíróság az új kormány 2023 decemberi megalakulása után rögtön kellemetlenkedni kezdett. Az új parlamenti többség előbb lemondásra szólította fel a tagokat, de hiába, majd úgy határozott, hogy az Alkotmánybíróság három tagjának törvénysértő kinevezése miatt nem ismeri el a testület döntéseit, és ezeket nem hirdetik ki a hivatalos közlönyben, így nem léphetnek hatályba. Az Alkotmánybíróság ellenben azt mondta ki – de szintén hatástalanul –, hogy az új szejm minden törvénye alkotmányellenes, mert két képviselőt alkotmánysértő módon nem engednek részt venni a törvényhozásban. Készült egy új törvény is az Alkotmánybíróság helyzetének rendezésére, de azt Andrzej Duda köztársasági elnök megvétózta.

Másfél éve folyik a birkózás az előző jobboldali kormányzat által megrendített jogállam helyreállítására, és a politikai aknamezőn járó Donald Tusk kormánya állandóan beleütközik abba a dilemmába, hogy a jogállamot néha csak a jogállamot sértő eszközökkel képes újjáépíteni, ami saját támogatói körében sem mindig talál egyetértésre. (Ez ad alkalmat magyar kormánypolitikusok kevés erkölcsi alappal, de mégis gyakran hangoztatott gúnyos megjegyzéseire arról, hogy éppen Lengyelországban van baj a jogállamisággal.)

Ez volt a helyzet például a lengyel közmédiával, amelyet lehetetlen volt meghagyni az egyoldalú, durva uszítás platformjának, de igazán jó jogi megoldás nem volt a rendbetételére, bár a nem egészen jó megoldások legalább tisztességesebbé és nézhetőbbé tették.

Az Alkotmánybírósággal végül az történt, hogy egyszerűen nem adtak pénzt a költségvetési törvényben a tagok fizetésére, és ezt a büdzsében szereplő más fontos tételek miatt Duda elnök nem merte megvétózni, csak utólagos kontrollra küldte. Viszont kinevezte az Alkotmánybíróság elnökévé – mert ez ott államfői hatáskör – a 2023 őszén megbukott kormány egyik fontos alakját, Bogdan Swieczkowskit, akit párttársai a választások előtt még gyorsan megválasztottak alkotmánybírónak, ő pedig rögtön azzal vádolta meg a kormányt és a parlamenti többséget, hogy alkotmányos puccsot hajtanak végre.

Ennek semmi érdemi következménye lett lett, az Alkotmánybíróság alelnöke pedig a napokban a szenátusban meglepő módon elhatárolódott ettől, hogy csak az elnök személyes lépése volt.

Mindenesetre most kiderült, hogy az alkotmánybírók tényleg nem kapnak fizetést, és ezt felháborodva fogadták. Egy alkotmányos szerv elleni támadásnak tartják. Ugyanakkor még a kormány támogatói közül is többen azt mondják: a két szabálytalanul megválasztott bíró miatt (a harmadik közben nyugdíjba ment) nem lehet a formailag szabályosan megválasztott többit is büntetni, még akkor se, ha némelyikük politikai előélete miatt nyilvánvalóan nem alkalmas a jogszabályok objektív elbírálására.

Erre viszont van egy olyan válasz, hogy az EU Bíróságának főtanácsosa, Dean Spielemann a napokban az egész lengyel Alkotmánybíróságról kimondta: nem lehet független, törvényes bírói testületnek tekinteni, miután „fellázadt” (a „rebellion” szót használja) az EU jogszabályai ellen, amikor uniós bírósági ítéletet minősített alkotmányellenesnek. Ezért indított eljárást az Európai Bizottság, és erre vonatkozik a főtanácsos véleménye, amelyet nem mindig, de többnyire visszatükröz az ítélet.

Tehát továbbra is patthelyzet van a lengyel alkotmányosságban, és a májusi elnökválasztásig nem várható változás. Csak ha az a kormánytábor jelöltjének győzelmét hozza – ami most valószínűnek látszik, de messze nem biztos –, akkor oldódhat meg egy sor probléma.

(Nyitókép: Dominika Zarzycka / NurPhoto / NurPhoto via AFP)