szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bekövetkezett az, amire kutatók figyelmeztettek: az erdők már nem képesek elnyelni a klímaváltozást is "fűtő" szén-dioxidot.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Az emberi tevékenység és a klímaváltozás, valamint az ebből fakadó szélsőséges időjárási jelenségek miatt 10, a Világörökség részének tartott erdő már nem elnyeli, hanem kibocsátja a szén-dioxidot – figyelmeztet az UNESCO frissen közzétett jelentése, amiről a CNN számolt be.

Az UNESCO szerint ezek a hatalmas erdők képesek lennének arra, hogy elnyeljenek évente 190 millió tonnányi szén-dioxidot – ez annyi, mint az Egyesült Királyságok éves kibocsátásának a fele. Csakhogy az elmúlt 20 évben olyan változások mentek végbe, ami miatt fordult a kocka.  

Az UNESCO szerint ez elsősorban két okra vezethető vissza:

  • a klímaváltozás okozta olyan időjárási szélsőségekre, mint az erdőtüzek, a viharok és az aszály, valamint
  • az olyan emberi beavatkozásokra, mint az illegális fakitermelés vagy a fák kivágásához vezető legeltetés és mezőgazdasági tevékenység.

2001 óta számos amerikai, orosz és ausztrál erdő több szén-dioxidot bocsátott ki, mint amennyit elnyelt. Tales Carvalho Resende, a jelentés egyik szerzője szerint az eredményeik az egész világra vonatkoztathatóak, ezért globális összefogásra van szükség.

A Világörökség részeként egyébként 257 erdőt tartanak nyilván, melyek együttesen kétszer akkora területet tesznek ki, mint Németország.

Bár „csak” 10 erdő vált mostanra már kibocsátóvá, a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az erdők 60 százalékánál 2000 óta jelentős változás figyelhető meg, és köztük több olyan is van, amely hamarosan elérheti ezt a státuszt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dobos Emese Zhvg

Ott jártunk, ahol azt vizsgálják, hogyan változik Magyarország növényzete a klímaváltozás miatt

Miért baj, ha a klímaváltozás hatására csenkesz és árvalányhaj helyett döntően selyemkóró, bükkös helyett meg akác lesz Magyarországon? Miért kell, hogy minél pontosabban tudjuk, hogyan változik a növények szén-dioxid-megkötő képessége a változó időjárás hatására? Fülöpházán, az Ökológiai Kutatóközpont kísérleti terepén jártunk, ahol a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezik az itt őshonos növényeken.