Erősen indította az évet a Mol
Nagyot nőtt a Mol-csoport EBITDA-eredménye az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az értékesítési mennyiség 11 százalékkal emelkedett, részben a megugrott magyarországi fogyasztás miatt.
A Greenpeace szerint a Mol háborús extraprofitját védi a magyar állam, amikor hamis érvekre hivatkozva akár az egész EU-t elgáncsolná az orosz olajimport tervezett európai embargójának ügyében.
A kormány energiapolitikája ellen tiltakozva pénteken a Mol százhalombattai kőolaj-finomítójánál akciózott a Greenpeace: azt vetítették ki az üzemre:
Véres profit: szégyen!”
A szervezet szerint a magyar kormány hamis érvekre hivatkozva gáncsolná el az orosz nyersolajra és finomított olajtermékekre bevezetni tervezett uniós embargót annak érdekében, hogy a Mol nyereségét, amelyet az olcsó orosz olajon zsebel be, ne veszélyeztesse semmi. Felidézték: a gáz- és olajipari vállalat pénteken megjelent első negyedéves pénzügyi jelentéséből kiderül: 38 százalékkal növekedett a profitja 2021 első három hónapjához képest.
Nagyot nőtt a Mol-csoport EBITDA-eredménye az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az értékesítési mennyiség 11 százalékkal emelkedett, részben a megugrott magyarországi fogyasztás miatt.
Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányfelelőse szerint az háború két és fél hónapja alatt számos kormány kezdte el keresni a kiutat az orosz gáz- és olajfüggőségből, mert érzik, „hogy ez az egyetlen morálisan járható út”. A magyar kormány azonban, amely az embargó megvétózásával újra az agresszort támogatná, nem ezt járja.
A Mol – olvasható a közleményben – hatalmas profitot zsebel be azon, hogy a háború kitörése jelentősen, jelenleg nagyjából harmadával alacsonyabb áron szerzi be az orosz (Ural) olajat az Európában mérvadó Brent olajhoz képest, ami óriási versenyelőnyt biztosít számára a többi, nem orosz olajat vásárló olajcéghez képest. Ráadásul, sok más céggel ellentétben nem hagyott fel az oroszországi tevékenységével, sőt növelte is az ottani olajtermelését.
A magyar vállalat olcsó olajat vesz Oroszországtól, és a csővezeték miatt a szállítás is olcsó, az új EU-s szankciók élesedésével viszont mindkét régiós előny egyszerre válna semmivé. Ugyanakkor az az egy év plusz átállási idő, amelyet az unió Magyarországnak biztosít az orosz olajról való leválásra, elég lehet arra, hogy a Mol ügyes manőverezéssel új előnyöket faragjon magának az eltűnő régiek helyébe, és megerősödve kerüljön ki a kényszerhelyzetből.
A Greenpeace szerint hamis az a kormányzati érvelés is, amely szerint az orosz gáz- és kőolaj biztosítja Magyarország energiabiztonságát, hiszen a háború már önmagában sok szempontból veszélyezteti az ellátást. Úgy látják, hogy e veszélyekre fel kell készülni, elsősorban a közlekedési szektor átalakításával, takarékossági és más, a felhasználást csökkentő intézkedésekkel, magyar és uniós szinten egyaránt. Erre – jelezték – a klímaválság miatt is szükség volna, ahogyan a megújuló energiahordozókra való mielőbbi áttérésre is.
A szervezet azt írta, a kormány állításaival ellentétben Magyarországnak minden lehetősége meglenne arra, hogy mástól vásároljon olajat: az Adria vezetéken nagyjából 10 millió tonna nyersolajat lehet évente behozni, ami nagyságrendileg ugyanannyi, mint amennyit jelenleg a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból importálunk.
Szerintük az sem igaz, hogy a százhalombattai kőolaj-finomítót csak évek munkájával és súlyos befektetések árán lehetne alkalmassá tenni arra, hogy máshonnan érkező nyersolaj feldolgozására is alkalmas legyen, hiszen lehet az oroszhoz hasonló olajokat is beszerezni a nemzetközi piacról.
A különféle kormányzati szereplők után pénteken Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az EU-ban tervezett olajembargóról. Úgy fogalmazott: az arról szóló javaslat felér a magyar gazdaságra ledobott atombombával. Szerinte, ha elfogadják, a rezsicsökkentésnek vége. Ő a megmentéséért harcol, ezért is írt levelet Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, amelyben elutasítja a szankció tervét.
A parlamenti választás és újabb miniszterelnöki felkérése óta először nyilatkozott a Kossuth rádióban Orbán Viktor. Beszélt az uniós szankciócsomagról, Magyarország energiabiztonságáról, a háborúról és a kormányalakításról is.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.