„Kertbarátként rémisztő volt hallani, hogy megtiltották az automata öntözőrendszerek és a kerti slagok használatát, hiszen ilyenkor pár nap alatt 10-20 év munkája mehet tönkre a kánikulában. Ráadásul ahol ennyire kihal a zöld felület, ott még jobban kiszárad a talaj és romlik a minősége” – mondta el véleményét a nyári vízkorlátozással kapcsolatban a hvg.hu-nak Megyeri Szabolcs kertész.

Nem a mediterrán növény a legjobb megoldás

Megyeri Szabolcs szerint az idei tavasz kifejezetten kíméletlen volt a növényekkel, hiszen már februárban, márciusban nagyon kevés csapadék esett, ráadásul a fagyos szelek és a későbbi meleg szeles napok is nagyon kiszárították a talajt.

A legnagyobb probléma a kertész szerint az, hogy nagyon sokan a Mediterráneumból származó növényeket ültetnek, ami azért nagy hiba, hiszen bár ott jóval melegebb van, a tenger párásító, hűsítő hatása miatt ez mégsem hat annyira forrónak. „Nyáron a tenger enyhíti a forróságot és ott télen sincsen fagy, így például a leander is át tud telelni szabadtéren”.

Ellenben Magyarországon ezek a magas páraigényű növények nem bírják a klímát. Például már februárban, márciusban sok örökzöld kiszárad és elpusztul.

A 90-es években például teleültették a kerteket smaragd tujával, ezek döntő része a 2010-es évekre kipusztult.

– mondta el a kertész.

AFP / MATHIEU THOMASSET

Megyeri Szabolcs ezért azt javasolja, ne csak azt vegyük figyelembe, hogy melyik növény tetszik nekünk, hanem tudatosan válasszunk fajtát, hiszen számtalan olyan növény van, amely jól bírja a megváltozott klímát.

A kerti lombokat ne gyűjtsük össze

„Két nagy problémával kell szembenéznünk: az egyik a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények, a másik pedig az, hogyan gondolkodunk és milyen szokások mentén alakítjuk ki a kertünket” – magyarázta a hvg.hu-nak Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetsége természetvédelmi programfelelőse.

Bár a csapadék mennyisége lassan csökken, egy kiskertben ennek még Ujj Zsuzsanna szerint nem kellene nagy gondot okoznia. Az azonban már annál inkább gondot jelent, hogy a lehulló csapadék egyenetlenül oszlik el, így szélsőségesen, egyszerre esik sok eső, amit valahogyan tárolni kellene, erre a célra már nagyon praktikus falmenti esővízgyűjtőket fejlesztettek ki.

Jó, ha a tetőről és minden egyéb burkolt felületről esőgyűjtő tartályba gyűjtjük a csapadékot, azonban az igazi víztároló a talaj.

A talaj vízmegtartó képességét pedig úgy tudjuk a legjobban növelni, ha annak szervesanyag-tartalmát gyarapítjuk: "a kertben keletkező szerves anyagot ne dobjuk ki, például a lehullott leveleket hagyjuk a kertben."

AFP / GUY BOUCHET-CARDINALE

Ujj Zsuzsanna szerint ha kicsi a kertünk, nem kell feltétlenül saját komposztálót üzemeltetnünk, a szomszédokkal közösen kialakíthatunk egy levélkomposztálót: "ez 2-3 év alatt komposztot ad, amit vissza lehet hordani a növények tövébe".

Használjunk talajtakaró növényeket

Megyeri Szabolcs kertész is egyetért a talajtakarás fontosságával, de kiemelte: ez semmiképpen nem a lebetonozást, a fenyőkéreggel vagy kaviccsal beborítást jelenti, hiszen ezek csak tovább melegítik a talajt.

Ehelyett a talajtakaró növények alkalmazását javasolja, hiszen ha nem éri napsütés a talajt, az nem is tud olyan gyorsan kiszáradni.

Megyeri Szabolcs ezeket a talajtakaró virágzó évelő növényeket ajánlja:

• talajtakaró borókák,
• virágzó cserjék,
• orbáncfű,
• madárbirs,
• loncok,
• kecskerágó,
• kékszakáll,
• borostyán, vadszőlő,
• babérmeggy,
• ezüstös hajnalka,
• borbolya,
• tőzegrozmaring,
• törpe gyöngyvirágcserje.

A pionír fafajok 2-3 év alatt lombot növesztenek, ezzel árnyékolva a kertet

Ha a növényeinket a tűző napsütéstől szeretnénk megóvni, érdemes olyan lombhullató fákat ültetni, amelyek árnyékot adnak, ezzel a mikroklímát megteremtve.

Ültessünk gyorsan növő, pionír fafajokat, amelyek 2-3 év alatt lombot növesztenek, ilyenek például a fűzfa, a nyírfa és a nyárfák.

– mondta el Megyeri Szabolcs.

Az örökzöldeket Ujj Zsuzsanna csak korlátozottan ajánlja egy kis kertbe: „míg az örökzöldek folyamatosan párologtatnak, télen is, ezek jobban szárítják a talajt, még a lombhullatóknál is jobban csökkentik a talaj víztartalmát.”

Megyeri Szabolcs szerint ehelyett olyan növényeket érdemes választani, amelyek amúgy is természetes módon megélnek a réteken, erdőkben: például a kökényt, a keskenylevelű ezüstfát, a bodzákat, somokat, mezei juhart.

AFP / LAURENCE MOUTON

A méhlegelő fenntarthatóbb, mint az angol gyep

„A szép angol gyep fenntartása igényli a legnagyobb munkát, a fű nagyon vízigényes, és szárazabb helyre egyáltalán nem való angol gyep” – hívja fel a figyelmet Ujj Zsuzsanna, aki ehelyett olyan füvesítést javasol, amelyben helyet kapnak vadvirágok, réti növények, mint például a pitypang, a vörös here.

Sőt, a kertünk egy részében kialakíthatunk méhlegelőt is, ha egy adott területen csak 1-2-szer nyírjuk le a füvet évente. Ez a szakértő szerint a beporzóink védelme miatt fontos.