Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
„Kertbarátként rémisztő volt hallani, hogy megtiltották az automata öntözőrendszerek és a kerti slagok használatát, hiszen ilyenkor pár nap alatt 10-20 év munkája mehet tönkre a kánikulában. Ráadásul ahol ennyire kihal a zöld felület, ott még jobban kiszárad a talaj és romlik a minősége” – mondta el véleményét a nyári vízkorlátozással kapcsolatban a hvg.hu-nak Megyeri Szabolcs kertész.
Nem a mediterrán növény a legjobb megoldás
Megyeri Szabolcs szerint az idei tavasz kifejezetten kíméletlen volt a növényekkel, hiszen már februárban, márciusban nagyon kevés csapadék esett, ráadásul a fagyos szelek és a későbbi meleg szeles napok is nagyon kiszárították a talajt.
A legnagyobb probléma a kertész szerint az, hogy nagyon sokan a Mediterráneumból származó növényeket ültetnek, ami azért nagy hiba, hiszen bár ott jóval melegebb van, a tenger párásító, hűsítő hatása miatt ez mégsem hat annyira forrónak. „Nyáron a tenger enyhíti a forróságot és ott télen sincsen fagy, így például a leander is át tud telelni szabadtéren”.
Ellenben Magyarországon ezek a magas páraigényű növények nem bírják a klímát. Például már februárban, márciusban sok örökzöld kiszárad és elpusztul.
A 90-es években például teleültették a kerteket smaragd tujával, ezek döntő része a 2010-es évekre kipusztult.
– mondta el a kertész.
Megyeri Szabolcs ezért azt javasolja, ne csak azt vegyük figyelembe, hogy melyik növény tetszik nekünk, hanem tudatosan válasszunk fajtát, hiszen számtalan olyan növény van, amely jól bírja a megváltozott klímát.
A kerti lombokat ne gyűjtsük össze
„Két nagy problémával kell szembenéznünk: az egyik a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények, a másik pedig az, hogyan gondolkodunk és milyen szokások mentén alakítjuk ki a kertünket” – magyarázta a hvg.hu-nak Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetsége természetvédelmi programfelelőse.
Bár a csapadék mennyisége lassan csökken, egy kiskertben ennek még Ujj Zsuzsanna szerint nem kellene nagy gondot okoznia. Az azonban már annál inkább gondot jelent, hogy a lehulló csapadék egyenetlenül oszlik el, így szélsőségesen, egyszerre esik sok eső, amit valahogyan tárolni kellene, erre a célra már nagyon praktikus falmenti esővízgyűjtőket fejlesztettek ki.
Jó, ha a tetőről és minden egyéb burkolt felületről esőgyűjtő tartályba gyűjtjük a csapadékot, azonban az igazi víztároló a talaj.
A talaj vízmegtartó képességét pedig úgy tudjuk a legjobban növelni, ha annak szervesanyag-tartalmát gyarapítjuk: "a kertben keletkező szerves anyagot ne dobjuk ki, például a lehullott leveleket hagyjuk a kertben."
Ujj Zsuzsanna szerint ha kicsi a kertünk, nem kell feltétlenül saját komposztálót üzemeltetnünk, a szomszédokkal közösen kialakíthatunk egy levélkomposztálót: "ez 2-3 év alatt komposztot ad, amit vissza lehet hordani a növények tövébe".
| Komposztálás kiskertben |
Az otthonunkban keletkező szerves anyag átlagosan a háztartási hulladék harmadát teszi ki. Ennek a leginkább környezetbarát kezelési módja a komposztálás, ami közben humusz keletkezik. Az első lépés a komposztáláshoz a megfelelő hely kiválasztása: fontos, hogy félárnyékos és sík területet válasszunk. Kiskerti viszonylatban egy négyfős család számára egy-két 1-1,5 m3-es komposztáló elegendő. Ezen kívül, szükségünk van egy komposztládára, ami lehet fa, fonott, műanyag és fémhálós. Emellett az is fontos, hogy jól szellőztethető, szétszedhető és környezetbarát legyen. Alapvető eszközök még egy gyűjtőedény a konyhában, metszőolló, kis balta az aprításhoz, lapát, vasvilla a forgatáshoz, átrakáshoz, öntözőkanna a nedvesítéshez, lécek, fólia vagy textília a takaráshoz.
Forrás: Humusz Szövetség |
Használjunk talajtakaró növényeket
Megyeri Szabolcs kertész is egyetért a talajtakarás fontosságával, de kiemelte: ez semmiképpen nem a lebetonozást, a fenyőkéreggel vagy kaviccsal beborítást jelenti, hiszen ezek csak tovább melegítik a talajt.
Ehelyett a talajtakaró növények alkalmazását javasolja, hiszen ha nem éri napsütés a talajt, az nem is tud olyan gyorsan kiszáradni.
Megyeri Szabolcs ezeket a talajtakaró virágzó évelő növényeket ajánlja:
- talajtakaró borókák,
- virágzó cserjék,
- orbáncfű,
- madárbirs,
- loncok,
- kecskerágó,
- kékszakáll,
- borostyán, vadszőlő,
- babérmeggy,
- ezüstös hajnalka,
- borbolya,
- tőzegrozmaring,
- törpe gyöngyvirágcserje.
A pionír fafajok 2-3 év alatt lombot növesztenek, ezzel árnyékolva a kertet
Ha a növényeinket a tűző napsütéstől szeretnénk megóvni, érdemes olyan lombhullató fákat ültetni, amelyek árnyékot adnak, ezzel a mikroklímát megteremtve.
Ültessünk gyorsan növő, pionír fafajokat, amelyek 2-3 év alatt lombot növesztenek, ilyenek például a fűzfa, a nyírfa és a nyárfák.
– mondta el Megyeri Szabolcs.
Az örökzöldeket Ujj Zsuzsanna csak korlátozottan ajánlja egy kis kertbe: „míg az örökzöldek folyamatosan párologtatnak, télen is, ezek jobban szárítják a talajt, még a lombhullatóknál is jobban csökkentik a talaj víztartalmát.”
Megyeri Szabolcs szerint ehelyett olyan növényeket érdemes választani, amelyek amúgy is természetes módon megélnek a réteken, erdőkben: például a kökényt, a keskenylevelű ezüstfát, a bodzákat, somokat, mezei juhart.
A méhlegelő fenntarthatóbb, mint az angol gyep
„A szép angol gyep fenntartása igényli a legnagyobb munkát, a fű nagyon vízigényes, és szárazabb helyre egyáltalán nem való angol gyep” – hívja fel a figyelmet Ujj Zsuzsanna, aki ehelyett olyan füvesítést javasol, amelyben helyet kapnak vadvirágok, réti növények, mint például a pitypang, a vörös here.
Sőt, a kertünk egy részében kialakíthatunk méhlegelőt is, ha egy adott területen csak 1-2-szer nyírjuk le a füvet évente. Ez a szakértő szerint a beporzóink védelme miatt fontos.
