szerző:
Gonda Gréta
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az időjárási szélsőségek óriási károkat okoznak a termelőknek, azonban bizonyos fajták a munkaerőhiány miatt tűnnek el a termesztésből.

A Föld növénytermesztésre alkalmas területei még a mérsékelt felmelegedési forgatókönyv esetén is jelentősen megváltoznak a PLOS One című folyóirat friss tanulmánya szerint. Például, míg Brazília, a világ legnagyobb kávétermelője elveszítheti az arabica kávé termesztésére alkalmas területeinek közel 80 százalékát, a Dominikai Köztársaságban, Peruban és Indonéziában az avokádó, Beninben pedig a kesudió termesztése kerül veszélybe. Mi várható Magyarországon?

Hazánkban egyre szárazabb a klíma, és gyakoribbak a meteorológiai szélsőségek

A mezőgazdaságot sújtó legjelentősebb természeti katasztrófák mind összefüggésbe hozhatók a globális klímaeseményekkel. Ráadásul a Kárpát-medence – kiemelten Magyarország – térsége Európában a hőmérsékleti szélsőségeknek erőteljesebben kitett területek közé tartozik. A hőmérséklettel kapcsolatos szélsőségek egyértelműen és szignifikánsan a melegedés irányába mozdulnak el: míg a fagyos napok száma csökken, egyre több hőhullámos napra számíthatunk, és a hőségriadós, azaz a 25°C-ot meghaladó középhőmérsékletű napok száma is megnő – derül ki az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásait vizsgáló ITM-jelentésből.

Hőség és áradás: a jövőben az időjárási szélsőségek válhatnak az új normává

Az ember okozta klímaváltozás a fő vezérlője a változásoknak.

A termőföldeken nevelt növények szinte védtelenek a szélsőséges környezeti hatásokkal szemben

A növények folyamatos stressznek vannak kitéve, aminek eredménye a termésátlagban és a kártevőknek és kórokozóknak való ellenállásban is jelentkezik. Egyre ritkábban, de akkor nagy mennyiségben és intenzitással esik a csapadék, így a talaj nem tudja azt rendesen befogadni. A felszínhez közeli szél erőssége megnő, a szélviharok minden évszakban óriási károkat okoznak a termelőknek. A melegebb nyarak és a késő téli, kora tavaszi hidegbetörések miatt a gazda munkájának sikere egyre bizonytalanabb, ami hosszú távon elveheti a kedvüket a termeléstől – mondta a hvg.hu-nak Szépkuthy Katalin, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadója.

A Magyarországon termesztett négy fő növénykultúra - a kukorica, az őszi búza, az őszi káposztarepce és a napraforgó - esetében a klímaváltozás már most is befolyásolja a termesztés sikerességét: a tavaszi, vetési időszakban a talajnedvesség sok esetben csak a csírázáshoz elégséges, a növény további fejlődéséhez már nincs elegendő nedvesség – mondta a hvg.hu-nak Dr. Kovács Gergő Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agronómiai Tanszékének docense. Hozzátette, már az elmúlt években is ingadozott a fő gazdasági növények termelési mennyisége és minősége. Azonban ennek fő oka csak részben a klímaváltozásban keresendő: a megnövekedett termelési költségek és a munkaerő hiánya is hozzájárulnak a termesztés nehézségeihez.

Ezt az állítást Szépkuthy Katalin is megerősítette: egyes növények a túlságosan meleg nyarak mellett a munkaerőhiány miatt tűnnek el a termesztésből, ilyenek például a bogyós gyümölcsök, a málna és a ribiszke, amelyeknek hazánk a déli termelési határán helyezkedik el.

Már a közeljövőben 30-40 nappal megnőhet a 35 fok feletti csúcshőmérsékletű napok száma

A kukorica terméshozama 3 Celsius-fokos felmelegedés esetén a felére csökkenhet.

A Mad Max pusztasága lehet az alternatív jövő

Bár az évjárat-, és minden egyéb kedvezőtlen hatást nem lehet száz százalékig kivédeni Kovács szerint, jelenleg az agrárszakma arra törekszik, hogy az agrotechnikai fogások használatával csökkentse a klímaváltozás káros hatásait: fenntartható mezőgazdasági termelést alakítson ki, ennek része a precíziós gazdálkodás elemeinek bevezetése, az öntözéses alkalmazása, a megfelelő termőhely- és fajtaválasztás.

Folyamatosan keresnek olyan növényeket, amelyek jobban tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez. Szépkuthy Katalin szerint valószínű, hogy az értékesebb növényeket a jövőben teljesen fedett, védett helyeken, például üvegházakban, pincékben, mesterséges megvilágítás mellett termelhetik majd: „a Mad Max pusztasága lehet az alternatív jövő: a kiszáradt fák, az üvegházakban való termelés és a küzdelem a túlélésért, amennyiben a talajok állapotát nem vesszük figyelembe.”

AFP / MARTIN BARRAUD

A talaj termékenységének és szerkezetének megőrzése a kulcs

A megfelelő szervesanyag tartalmú és egy rosszul művelt, csak műtrágyázott talaj minősége között nagy a különbség Szépkuthy Katalin szerint: a talaj szervetlen alkotóit a szerves anyag, a kalcium illetve a talajban élő szervezetek - például gombák, baktériumok által kiválasztott – anyagok tapasztják össze, ezek segítségével alakulnak ki a talajmorzsák. A talajmorzsák közötti tér szivacsként tudja befogadni a csapadékvizet.

Azonban a rosszul művelt talaj szerkezete leromlik: a csapadék hatására a talajmorzsák szétesnek, az elporosodott talajt elhordja a szél, a felszíne eliszaposodik és nem tudja befogadni a vizet. Ha a szerves anyagot nem pótolják, és nem marad a talaj felszínén elég szervesanyag maradék – például learatott szalma – egyre kevesebb táplálékot találnak a talajban lévő élőlények.

A mai modern agrártermelés elsődleges célja egy olyan mezőgazdasági rendszer létrehozása, amely középpontjában a talaj termékenységének és szerkezetének megőrzése áll: ha a talajt megfelelően művelik, és a szervesanyagtartalmát megőrzik vagy akár növelik, akkor a talaj szerkezete, vízbefogadó képessége és termőképessége megőrizhető: talajépítő növényeket illesztenek a vetésforgóba, ezáltal a talaj vízbefogadó képessége és a hőmérsékleti szélsőségességeknek való ellenállóképessége megmarad. Tudatos szervesanyag gazdálkodással, zöldtrágyázással, takarónövények használatával és kímélő talajműveléssel, a forgatás csökkentésével vagy elhagyásával a talaj szervesanyagtartalma növelhető – tette hozzá az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadója.

Fazekas István

Bár Szépkuthy Katalin szerint az ökológiai termelés a kisebb és nagyobb gazdaságokban is sikeresen végezhető, a hazai gazdálkodók többségének az a véleménye, hogy nitrogén-műtrágya és gyomirtószerek, gombaölőszerek nélkül nem lehetséges termelni. Pedig a nitrogén-utánpótlást pillangós növények termelésével, szerves anyagok visszapótlásával is meg lehet megoldani, ezzel hatékonyan lehet csökkenteni a nitrát-kimosódást és megelőzni az élővizek, talajvizek elszennyeződését. Ráadásul az ökológiai termelő a biodiverzitást is támogatja, ami azért létfontosságú, mert az élőhelyek csökkenése miatt egyébként folyamatosan csökken az élőlények száma: a rovarok, madarak, virágok és növények világszerte eltűnnek.

A rukkolát a 80-as években még vadnövényként ismerték, ma már teljesen természetes a fogyasztása

Az is fokozza a klímaváltozás negatív hatásait, hogy a szántóföldek egyharmadán olyan növényeket termelnek a gazdák, amelyekkel a húsukért vagy tejükért tartott állatokat takarmányozzák. Világszerte azért vágnak ki erdőket, hogy a helyükön szántókat hozzanak létre, miközben az erdők a klíma, a talaj és a biológiai sokféleség megőrzésében a legfontosabb élőhelyek. Globálisan a hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért, így a szakemberek szerint a táplálkozásunkat a jövőben át kell alakítani úgy, hogy a növényi eredetű táplálékok arányát növeljük.

Bár már manapság is jóval több növényi eredetű élelmiszert fogyasztunk, mint 20 évvel ezelőtt, kevesen tudják azt, hogy növényi eredetű élelmiszerekből, fehérjenövényekből, babból, lencséből, gombából, olajosmagvakból is fedezhetjük a fehérjeszükségletünket.

Az étkezési szokások megváltoztatásával kapcsolatban optimizmusra ad okot az, hogy már az elmúlt években is beépültek új fajok az étkezési szokásainkba: jó példa erre a rukkola is, amit a 80-as években még vadnövényként ismertek Magyarországon, de a 90-es években elkezdték bevonni a termelésbe, és mára teljesen természetes, hogy rukkolás pizzát vagy salátát eszünk. Az ázsiai salátákat sem ismertük 20 évvel ezelőtt, eleinte azért nyúltak ezekhez a termelők, mert kezdetben nem voltak kártevőik, ráadásul a gazdák ezekkel a növényekkel a vetésforgót is színesítették.

AFP / ALAIN KUBACSI

Olajbogyó ültetvény a Balaton-felvidéken, füge és kiwi a kertekben

„A klímaváltozás nagy nyertesei a gyógy- és fűszernövények lehetnek, amelyek a fajok sokfélesége miatt könnyen alkalmazkodnak a változó éghajlathoz” – olvasható az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásait vizsgáló ITM-jelentésből. Áttelelnek olyan mediterrán növények is, amelyeket korábban teljesen esélytelen volt termeszteni hazánkban: ma már olajbogyó ültetvény található a Balaton felvidéken, a kertekben elterjedt a füge és vannak kiwi ültetvények is.

A babérokat és a leandereket sem viszik be teleltetni sok helyen - ez 50 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. A technológia fejlődése eredményeképpen olyan növényeket, amelyeket korábban csak teljes szezonban lehetett megtermeszteni (pl. kukoricát, szóját), ma már másodvetésben is termelik.

Azonban egzotikus fajok nagyarányú megjelenésére egyik szakértő szerint sem számíthatunk a kontinentális klímájú Magyarországon a hidegbetörések miatt, hiszen egy-egy melegigényes trópusi növényt az extrém hideg tél tönkretesz.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!