Az idén várhatóan visszatérő El Niño és a globális felmelegedés együttes hatásának következtében “le fognak lógni a papírról” a 2024-ben várható globális hőmérsékleti értékek – figyelmeztettek kutatók, akik a Guardian szerint példátlan hőhullámokra számítanak.

A korai előrejelzések szerint az El Niño olyan mértékben fogja súlyosbítani az extrém időjárási jelenségeket, hogy a globális hőmérséklet emelkedése “nagyon valószínű”, hogy meghaladja a 1,5 Celsius-fokot.

A történelemben eddig feljegyzett legforróbb év, a 2016-os is egy jelentősebb El Niño-jelenséggel párosult.

A jellemzően az öszi-téli időszakban induló és 9-12 hónapon tartó El Niño annak a Csendes-óceán egyenlítői részére jellemző ingadozásnak az egyik eleme, ami nyomán megváltozik a vizhőmérséklet és a szélmozgás, és egymást váltják semleges időszakok, valamint a hűvösebb óceánnal járó La Nina, illetve a forróbb El Niño. Az elmúlt három évre – szokatlan módon – mindig a La Nina volt a jellemző.

Az idei évet a Guardian szerint eleve forróbbnak jósolják, mint a tavalyit, amely az ötödik-hatodik legmelegebbnek tekintenek a globális adatok alapján. Ám mivel az El Niño jellemzően az északi féltekének téli időszakában jelentkezik, és hónapokig tart, melegítő hatása leginkább 2024-ben lesz majd érezhető.

A lap emlékeztet, hogy az emeri tevékenység nyomán a légkörbe jutó szén-dioxid okozta globális felmelegedés eddig az 1,2 Celsius-fokot érte el, ami már maga is katasztrofális hatásokkal járt – elég csak az USA-t és Európát sújtó hőhullámokra és aszályra, vagy a pusztítót pakisztáni áradásokra gondolni.

Szükségállapotot hirdettek Pakisztánban a súlyos árvizek miatt

Június közepe óta tartanak a heves esőzések, már közel ezer áldozattal járt az árvíz, köztük 300 gyermekkel. Az ország nemzetközi segítséget kér. Szükségállapotot hirdetett és nemzetközi segítséget kért az árvizek megfékezésében Shahbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök, írja az . A pakisztáni Nemzeti Katasztrófavédelmi Hatóság adatai alapján ugyanis csak az elmúlt 24 órában 34-en vesztették életüket az országban pusztító monszun miatt.

Adam Scaife professzor, aki hosszú távú előrejelzésért felel a brit meteorológiai szolgálatnál, arról beszélt a lapnak, hogy a következő komolyabb El Niño nyomán a felmelegedés globális mértéke elérheti az 1,5 fokot, a szakember

50 százalékosak nevezte annak az esélyét, hogy a következő ötéves időszak során első alkalommal emelkedik a Föld hőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal az iparosodás előtti időszakra jellemző átlaghőmérséklet fölé.

"Tudjuk, hogy a klímaváltozás nyomán egyre erősebbé válik az El Niño, de mindezt hozzá kell adnunk a klímaváltozás általános hatásaihoz, ami maga is folyamatosan erősödik. Ha ezt a két dolgot összerakjuk, valószínű, hogy példátlan hőhullámokkal találkozunk a következő El Niño során."

A Guardian idézte James Hansent, a Columbia University professzorát is, aki szerint kicsi az esélye, hogy immár sorrendben a negyedik évben is a La Nina alakuljon ki, és már egy kisebb El Niño is elég ahhoz, hogy világszerte rekordmeleget hozzon.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal 66 százalékos esélyét látja annak, hogy idén augusztus-október során egy El Niño fog kialakulni, igaz, ennek mértékét egyelőre nem lehet megbecsülni, pontosabb előrejelzések júniusra várhatók.

Az El Niño hatásait leginkább

• Indonézia és Ausztrália érzi meg, ahol forróbb, szárazabb lesz az időjárás, aszályokkal, erdő- és bozóttüzekkel, de emellett
• a jelenség visszafoghatja az indiai monszunokat és a dél-afrikai esőzéseket, miközben
• Kelet-Afrikában és az USA mostanában aszály sújtotta vidékein hevesebb esők jöhetnek,
• Dél-Amerika délebbi területein is több esőre lehet számítani, de az Amazonas-vidéke szárazabb lesz,
• az északi féltekén Spanyolországban nedvesebb lehet az időjárás,
• az USA keleti partvidékén viszont szárazabb.