"Gáz, függőség: elég!" feliratú molinóval üzentek a Greenpeace-aktivisták az ukrajnai háború kezdetének évfordulóján a Karmelitánál– írja közleményében a Greenpeace Magyarország.

Az akcióval arra hívják fel a figyelmet, hogy a kormányzat válaszai teljesen hibásak az energiaválságra, azok nem a megoldáshoz, hanem csak még jobban elmélyülő válsághoz vezetnek.

Ugyanis a Greenpeace rámutat, hogy az energiaválság egy éve alatt a kormányzat csak tovább korlátozta a megújuló energiaforrásokat, azonban nem kezdeményezett programokat az energiafelhasználás hosszú távú csökkentésére. Ehelyett, mint írják, a magyar költségvetésből továbbra is számolatlanul ömlik a pénz az éghajlatot károsító, háborúkat okozó gáz, olaj és szén felhasználásába. A szervezet által idézett adatok szerint az orosz elnök háborújának kezdete óta az Európai Unióban Magyarország vásárolta a második legtöbb földgázt Oroszországtól (Németország után).

Miközben a kormány szerint már így is 85%-ban függ Magyarország az orosz földgáztól, az erre költött több mint 2100 milliárd forint azt jelenti, hogy minden magyar háztartás akarata ellenére átlagosan mintegy 537 ezer forinttal járult hozzá a függőség értelmetlen és érthetetlen fenntartásához az elmúlt egy év alatt.

A Greenpeace ezért azt követeli a kormánytól, hogy a klímavédelem szempontjait is figyelembe véve, legkésőbb 2035-ig vezessék ki a gázt, és helyette klímabarát, békés, megújuló energiaforrásokból biztosítsák az ország energiafelhasználását.

A szervezet szerint az alábbi megoldásokra volna mielőbb szükség, amelyekkel gyorsan és jelentősen lehetne csökkenteni a gázfüggőséget:

• A lehető leggyorsabban, az érintettek bevonásával fel kell oldani a szélenergia terjedését akadályozó intézkedéseket.
• Fel kell számolni a napenergiás rendszerek telepítését korlátozó intézkedéseket mind a lakossági, mind a kereskedelmi szektorban. Az élővilág sokszínűségének megóvását is figyelembe vevő módon minél szélesebb körben támogatni kell a napenergia további terjedését, beleértve a szükséges hálózatfejlesztést. Az optimális támogatási rendszerek kidolgozásába be kell vonni az érintetteket.
• Hosszú távú, a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan felhasználó, kiszámítható támogatási programokat kell indítani a lakó- és középületek energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházásaihoz, műszaki és szociális szempontok, illetve a 2050-re elérni tervezett karbonsemlegességi cél figyelembe vételével.
• Ezeket a programokat azokból a forrásokból kell finanszírozni, amelyeket a magyar állam a fosszilis függőséget fenntartó beruházásokra (pl. szénkitermelés növelése, Mátrai Erőmű termelésének növelése és üzemidejének meghosszabbítása, földgázkitermelés növelése), vagy a jelenlegi válság kezeléséhez semmilyen megoldást nem nyújtó Paks II. projektre költ.
• Fel kell hagyni a gázfüggőséget bebetonozó, alapjaiban téves „rezsicsökkentési” politikával. Az erre szánt állami forrásokat, beleértve a Moltól és más cégektől beszedett extraprofit adót is, az energiaárak szociális alapú kompenzációja mellett ugyancsak a megújulós és energiahatékonysági és -takarékossági programok finanszírozására kell fordítani.