Stockholm nagy húzása: kitiltják a dízel-és benzines autókat a belvárosból

Csakis elektromos járművek és egyes hibrid teherautók hajthatnak be Stockholm központjába 2025 január elseje után, a további szigorításról 2025 első félévében dönthetnek majd. Ilyen szigorú döntést ilyen rövid határidővel még egyetlen európai főváros sem hozott – hangsúlyozza a Bloomberg. Athén, Párizs és Madrid a dízeljárművek kitiltását tervezi, míg Londonban azzal büntetik a dízel- és benzines autósok használóit, hogy fizetniük kell azért, ha be akarnak hajtani bizonyos védett zónákba.

„Mi jobb élet- és munkakörülményeket akarunk teremteni azoknak, akik a belvárosban élnek“ – nyilatkozta Stockholm közlekedési tanácsosa a svéd közszolgálati televíziónak. Ismertette a Karolinska Intézet felmérését, amely szerint azoknak a gyerekeknek a tüdőkapacitása gyengébb, akik a svéd főváros forgalmas utcáin nőnek fel. Már hat hónapos korban érzékelhető a különbség a stockholmi gyerekek hátrányára. A zöldpárti politikus ezzel indokolta a tiltást, és azt is sietett hozzátenni: „megvan hozzá a politikai többség".

Korábban Stockholm óvárosára is ki akarták terjeszteni a tilalmat, de a politikai viták miatt ezt elvetették. Stockholm városi tanácsában ugyanis sokan felvetették: vajon minden helyben lakó polgárnak lesz-e elég pénze arra, hogy lecserélje dízel vagy benzines autóját elektromosra?

Átállnak-e ennek hatására az elektromos autózásra a svédek? – kérdi a Bloomberg. Ez nagy kérdés még ebben a gazdag országban is, ahol sokan megélhetési gondokkal küszködnek az infláció miatt. Az elektromos autók pedig drágák.

Az év elején a Mobility Sweden szervezet még azt jósolta, hogy az új autók 40%-a elektromos lesz az idén, de menetközben ezt 35%-ra módosította.

Mindenütt máshol is azzal küszködnek Európában, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a klímaváltozás elleni küzdelem ambiciózus céljai veszélybe kerültek. Rishi Sunak brit miniszterelnök, akinek kormányzó konzervatív pártja jelenleg népszerűtlenebb, mint az ellenzéki Munkáspárt, nemrég bejelentette, hogy a zöld átmenet programját lazítják, és csak 2035-re tervezik a dízel- és benzines autók kitiltását. Ez ötéves csúszást jelez a korábbi ambiciózus tervhez képest.

Norvégia az, amelyik továbbra is tartja magát a céljaihoz. Igaz, ez a skandináv állam az egyetlen, amelyik profitál az energiaválságból Európában, és emiatt nem is küzd olyan gazdasági problémákkal, mint az európai államok többsége. A norvég állam minden eszközzel támogatja az áttérést az elektromos autózásra. Oslóban a főváros környezetvédelmi ügynöksége kitiltja a dízel-és benzines teherautókat a belvárosból 2025-re, és 2027-től már ilyen személyautók sem hajthatnak be a belvárosba. Az elektromos autózás egyik előnye az, hogy jóval csendesebb, mint a hagyományos járművek, ez a helyi boltok éjszakai feltöltését is elérhetőbbé teszi.

Oslóban egyébként már most is működik az a rendelet, amely átmenetileg kitilthatja a dízel járműveket a városból, ha a levegő szennyezettsége túllépi a veszélyes mértéket.